Beszámolók ’14

Kőrössy Jancsi a jazz világában

 2014. december 30., kedd

Művészet és Kultúra érdekében Egyesület, a Kolozsvári Magyar Opera partnerségében Kőrössy Jancsi emlékkoncertet szervezett, melyen Horvath Ramona (zongora) és a franciaországi Nikolas Rageau (nagybőgő) és Frédérich Sicart (dob) jazz-zenészek léptek fel.

Kőrössy János (1926- 2013) világhírű jazz-zongorista, zeneszerző szerint a jazz vidám kell, legyen, örömöt sugározzon. A nagy érdeklődést kiváltó koncert befejezése után Alex Vasiliu a neves művészről írott könyvét mutatták be a szerző jelenlétében.

A világhírű dzsessz-zongoristáról

2014-ben jelent meg a jászvásári Artes Könyvkiadó gondozásában Alex Vasiliu „Jancy Körössy” című könyve, mely a Jazz în România könyvsorozat első kötete.
Kőrössy János Kolozsváron született. A vezetéknevét hol hosszú, hol rövid ö-vel írják, egyes esetekben ékezetek nélkül. Keresztnevét az idők folyamán különbözőképpen írták le. A magyar kultúrkörben Jancsinak, Jánosnak, máshol Jancy, Janceynek, Iancsinak nevezték.

A szerző a jazz történetének szakértője, a Kőrössy zenéjének alapos ismerője, könyvében betekintést nyújt a hazai dzsessz történetébe, a világhírű jazz-zongorista életébe. Zenei kibontakozásának főbb mozzanatairól nyújt hiteles képet. Az olvasókat közel hozza a művész személyiségéhez, kiemelve zenei érdemét.

A 140 oldalas könyv a szerzőnek a 2002-2014 közti időszakban Kőrössyről írt cikkeit, tanulmányait foglalja magába, melyek a „Muzica”, a „Cronica Veche” folyóiratokban jelentek meg, valamint a művésszel, Bukarestben, 2006-2007-ben készült interjúkat. A kiadott Kőrössy zenei felvételek listája, a művész tevékenységére vonatkozó reprodukciók gazdagítják a könyv anyagát.

Kőrössy János, 1969-ben, kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Itthon a neve mesterségesen megteremtett vákuumtérbe került. Könnyen elfelejtették, hogy a modern dzsessz világába alkotó módon bevitte a hazai folklór elemeit is, gazdagítva az egyetemes dzsessz világát.

80 éves korában visszatér Bukarestbe, fellép különböző dzsessz-koncerteken.
A könyv Bevezető fejezetében a hazai dzsessz helyzetéről kaphatunk helyzetelemzést. A szerző feltárja azokat az okokat, melyek miatt a hivatalosságok a jazzt nem tekintették önálló műfajnak. A kommunista ideológia nem ismerte el. Inkább a tánczene, a könnyű zene elnevezést használták. A sajtó sem tudott megfelelő, hiteles prezentációt biztosítani. Nem volt külön rovata a dzsessz zenének. A külföldre távozottak alkotásait indexre tették. Amikor az enyhülési folyamat beállott, az érdeklődök, megismerhették a jazz sajátos világát.

A könyv első fejezetében megismerhettük Kőrössy János személyiségét, amit a zene világa kisgyermekkorától kísért végig. Kezdetben hegedülni tanult, majd rájön arra, hogy a zongora jobban érdekli. Naponta órák hosszat gyakorolt. Bukarestbe kerülve zongorakísérettel látja el a zenekart. A Monte Carlo lokálba lépett fel először a fővárosban. Felfedezi a rádió, mivel rendkívül gazdag repertoárja volt. Az Electrecord adja ki a lemezeket. Megalakítja a Jancsi Körössy Trio Együttest. Neve az európai zene világában egyre ismertebbé válik, mint aki rendkívül tehetséges zongorista. Hanglemez felvételeket készítenek a volt szocialista országokban, Magyarországon, Lengyelországban, Csehszlovákiában. Kőrössy az első jazz művész, aki a jazz nyelvezetét a népzenei elemekkel kapcsolja össze. Ma ethno jazz néven ismert. Free style műfajának, Romániában való meghonosítása, terjedése neki köszönhető. Őt tekintik a romániai jazz megteremtőjének. 1965-ben, Romániában kiadják a lemezfelvételeit. Azt akarta bizonyítani, hogy a hazai jazz-művész tökéletesen „beszéli” az amerikai jazz nyelvét- írja a szerző.

1968-ban, Németországban várja az amerikai letelepedési vízumot. 13 hónapi ott tartózkodása alatt az MPS lemezgyár két Kőrössy lemezfelvételt készített. Az „All The Things You Are”, Bye Bye Blackbird” és a „Stella By Starlight” zeneszámok igazolták a művész kivételes tehetségét a nyugati zenehallgatók előtt. Amint Alex Vasiliu hangsúlyozta a Stella By Starlight –al belépett a free jazz műfajának világába. Hivatkozik a művésznek a free jazz-el kapcsolatos véleményére. Körössy szerint a zenészeknek az élettel kapcsolatos elégedetlensége hatására születtek meg az improvizált számok, amelyeket free jazznek neveztek.

Egy bukaresti látogatás során az egyik neves amerikai jazz zenész elmondta, hogy mit jelent Amerika számára Kőrössy művészete. Nemcsak egy rendkívül tehetséges zongoristát kap, hanem olyan művészt is, aki megjeleníti alkotásaiban, zenéjében a nemzeti sajátosságokat. 1968-ban az Identification lemeze bizonyította, mit jelent számára a free jazz.

1969-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Atlantában telepedett le. 21 éven keresztül a legnevesebb zenekarokban játszott. A klasszikus zeneszerzők műveit átdolgozta dzsessz stílusban. A jazzt a népzenei elemekkel gazdagította. Ugyanakkor az európai zene és a jazz közti kapcsolatot is megteremtette.

Visszatérés Romániában

1993-ban tért vissza először Romániába. Részt vett a bukaresti, jászvásári, brassói jazz fesztiválokon. Kőrössy tanítvány, a kolozsvári származású, fiatal, tehetséges művész, Horvath Ramona, tanulni akart a mestertől. A klasszikus zenekultúrával rendelkezett. Kőrössy számára lehetőséget teremtett, hogy tovább fejlessze az európai művészet és a jazz közti kapcsolatára vonatkozó nézetét.
2006-ban a Román Atheneumban négy órás koncertet tartott. Kőrössy gyakran koncertezett Európában Horvath Ramonaval. Megszületett a Dor de Acasă CD, amelyből három klasszikus darabot Körössy jegyzett. 2009-ben elnyerte Az év legjobb jazzlemeze címet.

Jancy paradoxanai

A szerző érdekesen mutatja be Kőrössy sajátos véleményét, nézeteit. Már fiatalkorában kialakult egységes szemlélete a népzene és jazz nyelvezete közti kapcsolatról. Magáról azt mondta, hogy tudását önképzéssel szerezte.

Kőrössy- interjúk

A szerző érdeme, hogy a Kőrössyvel készített interjúkkal közvetlenebb, hitelesebb képet alakít ki a művészről. Az olvasó megismerheti, művésznek a jazz-el, a művészi technikával kapcsolatos véleményét. A művész szerint ez a műfaj a szegény zenészek szükségleteiből született. Nem volt pénzük, hogy vásároljanak élelmet. Az elégedetlenség eredményezte a dalt. A zenészek szerettek olyant játszani, ami ritmikus. Van egy egyszerű dal, amelyet ismerek. Ritmikuson játszom, melyhez hozzáadom a saját ütememet.

A művész több díjat, kitűntetést kapott.
2013. január 21.-én bekövetkezett halála után megkapta a Kolozsvár díszpolgára címet.

A szerzőről

Alex Vasiliu a „George Enescu” Konzervatóriumban végzett. Rádiónál, televíziónál dolgozott, jelenleg is a RTV Iasi adásának zenei szerkesztője. Számtalan zenei tanulmánya, cikke jelent meg. Több könyv szerzője. 1999-2008 közötti időszakban a „Richard Oschanitzky” Nemzetközi Jazz Fesztivál kezdeményezője, művészeti igazgatója volt.

1996-tól a „George Enescu” Művészeti Egyetem tanára.
A Jancy Körössy című könyvében árnyaltan mutatja be a jazz sajtosságait, a világhírű dzsessz- zongorista világát. Az európai szemlélete, a könyv olvasmányossága a zeneszeretők érdeklődését váltja ki.

Csomafáy Ferenc
erdon.r

Csőre Gábor kapta a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt

 2014. december 30., kedd

csore_gabor_gabor_julia

Csőre Gábor vehette át a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt az idei évben nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményéért a Vígszínház keddi ünnepségén.

A Ruttkai Éva-emlékdíjat a színművész lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház vezető művésze emlékére. A Ruttkai-gyűrűt 1987 óta Ruttkai Éva születésnapjának előestéjén adják át annak a művésznek, aki a Vígszínházban az adott évben kiemelkedő művészi teljesítményt nyújtott.

A díjazott személyéről a Vígszínház társulata idén is titkos szavazással döntött, és a díjátadáson derült ki, hogy ki vehette át a rangos elismerést.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai-gyűrűvel elsőként Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva és Fesztbaum Béla.

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a Vígszínház bármely művésze megkaphatja, akár többször is, az adott naptári év során nyújtott kiemelkedő művészi teljesítményéért.

Forrás: szinhaz.hu

Minden rekordot megdöntve 114 ezren látták A fáraók Egyiptoma című kiállítást Szegeden

 2014. december 30., kedd

Minden rekordot megdöntve 114 ezren látták A fáraók Egyiptoma című kiállítást Szegeden

Múzeumtörténetet írt a szegedi Móra Ferenc Múzeum: minden eddigi rekordot megdöntve 114 ezren látták A fáraók Egyiptoma című kiállítást – tájékoztatta a múzeum sajtóreferense kedden az MTI-t.

Medgyesi Konstantin közölte: a múzeumban a 2014-es év a fáraók éve volt. Az elmúlt hónapokban a közgyűjtemény és kiállítóhelyei „Egyiptomba öltözve” várták a látogatókat. A nemzetközi összefogással létrejött tárlaton komoly tömegek fordultak meg, hogy megismerkedhessenek az ókori Egyiptomi titokzatos világával.

A fáraók Egyiptoma című tárlat december 30-án zárta be kapuit: a kiállítás minden eddigi rekordot megdöntve 114 ezer fős látogatottsággal búcsúzott a napfény havas városától. Ezzel az eredménnyel az intézmény minden eddigi látogatórekordját túlszárnyalta, egyúttal múzeumtörténelmet írt: vidéki múzeumban még soha nem jártak ennyien időszaki tárlaton.

A Móra Ferenc Múzeum fáraókiállítása három helyszínen várta a látogatókat az elmúlt hónapokban: a főépületben a vallással és az uralkodókkal, a Fekete házban a mumifikálás és az orvoslás rejtelmeivel, míg a Kass Galériában a temetkezés titkaival ismerkedhettek meg az érdeklődők. A lenyűgöző műtárgyaknak, az izgalmas installációs megoldásoknak és az interaktív elemeknek köszönhetően a tárlat nem csak Szeged, hanem az egész régió egyik legfontosabb kulturális eseménye volt 2014-ben. (MTI)

Jótékonysági est a felvidéki magyarság megmaradásáért Ilonka nénivel

 2014. december 30., kedd

50917

Székesfehérvárott idén a párkányi Szent Imre Egyházi Óvoda illetve a Martosi Református Alapiskola tanítványainak ajánlották fel az est bevételét. Az ünnepség díszvendége Tamás Ilonka néni volt.
A szervező egyházi intézmények, a Talentum Református Iskola és a Ciszterci Szent István Gimnázium a gyűjtésből befolyó összeget olyan magyar nyelvű intézmények javára ajánlják fel, amelyek a történelmi Magyarország területén működnek.
Kilencedik alkalommal rendezték meg a Szent István Művelődési Házban a magyar oktatási és nevelési intézményeket támogató adventi jótékonysági estet, mely ma már a határon túl élő gyermekek javát szolgálja.

Cser-Palkovics András polgármester elmondta, Székesfehérvárt a nemzet történelmi fővárosának vallják. Az ünnepségen, polgármester a díszvendéget, Dr. Tamás Aladárné Ilonka nénit hatalmas tapsvihar közepette köszöntötte a város és a közösség nevében.

„Hatalmas megtiszteltetés, hogy Ilonka néni eljött ide Székesfehérvárra. Azt hiszem, van neki mit megköszönni, hiszen, ha van példamutató magatartás és hozzáállás, akkor az övé ilyen” – mondta a polgármester.
A műsorra minden évben neves művészeket hívnak meg, akik örömmel vállalják a fellépést, hogy támogassák az Anyaországon kívül élő magyarság megmaradását.
Az esten jelen volt a rendezvény másik fővédnöke, Somogyi László református lelkészi elnök, valamint Steinbach József református püspök, aki a záróimát tartotta.
A pénteki rendezvény során 460 ezer forint adomány gyűlt össze, amit egyenlő arányban osztottak el a két felvidéki magyar intézmény között.

Felvidék.ma

Erdélyiek a Nemzet Művészei között

 2014. november 24., hétfő

Hatvankilenc művésznek adták át a Pesti Vigadó dísztermében a Nemzet Művésze díjakat. Az elismerést a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése, illetve méltó életkörülményeinek biztosítása céljából alapította az Országgyűlés.

A művészeti díjak egymásra épülő rendszerében csúcsdíjnak szánt kitüntetést 2013-ban alapították, és azok a 65 év feletti, Kossuth-díjas alkotóművészek részesülhetnek benne, akik saját művészeti területükön jelentős értéket hoztak létre. A díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke adományozza évente november 5., az akadémia alapításának évfordulója alkalmából. A Nemzet Művésze kitüntető címet egyidejűleg legfeljebb hetven művész viselheti, kizárólag egyéni teljesítmény elismerésére szolgál, s egy személy egyetlen alkalommal részesülhet benne. A díj életjáradékkal jár, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének huszonháromszorosa, jelenleg 655 500 forint.

„Köszöntés helyett inkább köszönetet szeretnék mondani a díjazottaknak az egész nemzet nevében” – fogalmazott Fekete György a díjátadón. A Magyar Művészeti Akadémia elnöke a díj megalapításának előzményeiről így fogalmazott: „A díj és cím létrehozását az a méltatlan helyzet alapozta meg, hogy a művészeti ágak képviselői közül életjáradékra eddig csak a színészek, filmesek, valamint az operaművészek voltak jogosultak. Tudtuk, hogy a többi művészeti ág képviselői között sok, nehéz szociális körülmények között élő idős alkotó szerepel.”

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőjében hangsúlyozta: a gazdaság csak akkor lehet sikeres, ha kulturális gazdagságra építjük, a legnagyobb kincs pedig az emberi erőforrás. „A díjazottak tiszta, ikonikus nagyságok, akiknek tevékenysége, életműve előtt pályatársak és a közönség egyaránt elismeréssel adózik– mondta a miniszter. – A nemzet művészei olyan alkotó emberek, akik mögött évtizedek tanítói munkája áll. Közös érdekünk, hogy a díjhoz járó életjáradékkal életük végéig hozzásegítsük őket az alkotás szabadságához. Minket is minősít, hogy képesek vagyunk-e megbecsülni értékeinket.”

A 69 kitüntetett között három erdélyi művész is szerepel: Kányádi Sándor költő, Szilágyi István író és Kallós Zoltán néprajztudós. Rajtuk kívül olyan neves alkotók részesültek az elismerésben, mint Törőcsik Mari színművész, Rubik Ernő építészmérnök, tárgytervező, Jókai Anna író, Szabó István filmrendező, Korniss Péter fotóművész, Melocco Miklós szobrászművész, Sebő Ferenc népzenekutató, népzenész, Novák Ferenc koreográfus, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző vagy Tandori Dezső költő, író, műfordító.

erdelyinaplo.ro

Marosvásárhelyi kultúrpláza

 2014. november 24., hétfő

Élettelinek bizonyult az elmúlt hét végén tartott 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Körkép 45 standról, 9 ezer címről, illetve 100 kiegészítő programról.

Élménydús, meglepetésekkel tele kultúrfesztivált ígértek, és szavukat be is tartották a szervezők: Erdély legnagyobb könyves szemléje idén sem okozott csalódást. A könyvnek van jövője – igyekezett bizonyítani mindjárt a megnyitó is, amelynek részeként a Színház téren 170 diák Babits Mihály Ritmus a könyvről című versét szavalta. „Nagy volt az érdeklődés a fiatalok részéről, például csak az Olvasd el és játssz című vetélkedőnkre 93 három fős csapat jelentkezett. Idén 45 standot állítottunk fel, körülbelül száz kiadó van jelen, 9 ezer címet kínálunk. Csak az összehasonlítás kedvéért: Magyarországon 2013-ban összesen 10 ezer cím jelent meg egy 10 milliós piacon. Marosvásárhelyen 50 ezer érdeklődőnek mi képesek vagyunk felkínálni Magyarország közel egész éves kínálatát. Azt hiszem, ez azért nem olyan rossz” – jelentette ki Káli Király István főszervező.

A sokat hangsúlyozott számokon túl azonban a könyvstandok körüli tolongás, a fiatalok jelenléte varázsolt igazán ünnepi hangulatot a Nemzeti Színház előcsarnokába. A koncertek és előadások melletti kisebb, „csendesebb” rendezvényekről is kár volt lemaradni, mint például a felolvasó színház, amelyen Rejtő Jenő alakja elevenedett meg. A rejtői furfangot az erdélyi magyar kultúra nagyjaitól hallani érdekesebb volt, mint napjaink bármely stand-up előadása, és közben az is kiderült, hogy a mobiltelefon „elődje” Rejtő volt, hiszen könyveit ugyanúgy kobozták el hajdan a diákoktól a tanórákon.

A könyves szemle idei újdonsága a könyvek éjszakája volt: pénteken éjfélig várta az érdeklődőket a vásár. Ezt az alkalmat főleg a fiatalok ragadták meg, hiszen a kései órákban nyugodtan elidőzhettek egy-egy standnál. Az estre beígért meglepetésprogramok is bejöttek: élőzene, színészhallgatók által bemutatott villámjelenetek, nagy orrú maszkot viselő figurák szórakoztatták az előcsarnokban bolyongókat. Ez utóbbiak nagyon kedvesek voltak, az egyik figura például készségesen letörölte a port a könyvekről, de az emberekről is, egy másik pedig örömmel fotózkodott kicsikkel és nagyokkal.

Immár hagyományosan a Szép Könyv-díjat is kiosztották Marosvásárhelyen. „A könyv több, mint a tartalma, a hatása is nagyon fontos. Szükségünk van arra, hogy a könyv derűsebbé tegye az életünket. Nemcsak az időseknek, a fiataloknak is szükségük van arra, hogy ne csak a képernyőn olvassák, hanem kézbe is vegyék az olvasmányt, hiszen az teljesen más érzés. Ezért tartjuk fontosnak a jó, a szép könyv díjazását” – mondta Gálfalvi Zsolt díjátadó, az erdélyi magyar művelődési élet kiemelkedő alakja. Szépirodalom kategóriában Hajdú Farkas-Zoltán Békebeli 1913 című könyvét, a Bookart Kiadó kiadását díjazták. A gyerekirodalom kategóriában a Koinónia Kiadó jeleskedett, az Erdélyi gyermekenciklopédiával nyertek díjat. Művészeti kategóriában Részegh Botond Erőtánc című munkáját díjazták.

A Koinónia Kiadó az elmúlt években is a díjazottak között volt, egyszer szépirodalom, további két alkalommal pedig gyerekirodalom kategóriában nyert díjat. „Ha olvasóként tekintünk a könyvre, egyértelmű, hogy nem csak a tartalom számít. Fontos, hogy milyen tapintása, milyen illata, színe, borítója van a könyvnek, amit a kezembe fogok, összeragadnak-e a lapok vagy sem, el lehet-e olvasni a gerinchez közeli betűket vagy sem. A tartalom mellett ezek mind-mind hozzájárulnak az olvasás kellemes élményének biztosításához” – mondta Zágoni Balázs, a kiadó vezetője, egyben a nyertes könyv szerzője is.

Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnökének a szombat esti záró gálán elhangzott szavait akár jelmondatává is választhatnák a könyvvásár szervezői: a cél, hogy húsz év múlva is Marosvásárhelyen rendezzék meg Erdély legnagyobb könyves szemléjét. Gáspárik Attila, a rendezvény helyszínéül szolgáló színház igazgatója pedig így fogalmazott: „Azt szerettük volna, és továbbra is ez a célunk, hogy a vásárhelyi színház ne csak egy színház legyen, hanem a színház legyen ebben a régióban. Egyfajta kulturális plázává akarjuk alakítani az intézményt, ahol mindig történik valami, ahol mindig készülőben van valami.”

erdelyinaplo.ro

Kárpát-medencei Magyarok Zenéje – gálakoncert az összetartozás jegyében

 2014. november 22., szombat
 
vigado_01

A pesti Vigadóban tartották a Kárpát-medencei Magyarok Zenéje 2014 gálakoncertjét. A november 22-ei rendezvényen kárpátaljai vendégek is részt vettek.
A sorozat a budapesti gálaműsoron kívül idén ősszel öt határon túli településre, köztük Beregszászba jutott el. Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének megnyitója után Böszörményi Gergely, a koncertek főszervezője, a Stereo Kft./Periferic Records igazgatója köszöntötte a vendégeket. Elmondta, a sorozat célja az volt, hogy a Kárpát-medence magyarsága megismerje egymás zenéjét, kultúráját. A nagynevű, befutott magyarországi előadók mellett a rendezvényeken mindig fellépett egy-egy helyi, kevésbé ismert csapat is. A kárpátaljai helyszínen így Pál István „Szalonna” és bandája, valamint a Misztrál együttesen kívül a BorzsaVári népzenekar is megcsillogtathatta tehetségét. A formáció ifjú énekesnőjét, Kovács Abigélt Böszörményi Gergely a gálakoncerten is kiemelte, hiszen a különleges hangú kislány mindenkit elbűvölt előadásával.

Böszörményi Gergely és a kárpátaljai vendégek

A Vigadóban megrendezett záróesten fellépett Agócs Julianna és Dóra Áron, Pál István „Szalonna” és bandája, Kovács Krisztián és Szilágyi Szabolcs, a Tekerős Barátok, valamint a Misztrál. A Magyarországi Református Egyház közreműködésével, számos cég és zenekar felajánlásának köszönhetően az elmúlt évek folyamán a rendezvénysorozat keretein belül a szervezők 15 millió forint értékben adományoztak CD-ket határon túli városok könyvtárainak. Idén mintegy 2,5 millió forint értékben adtak át hanghordozókat a koncertet befogadó városok küldötteinek, így Beregszásznak is. Böszörményi Gergely arra kérte a könyvtárak képviselőit, tegyenek arról, hogy az értékes CD-csomagok híre eljusson a könyvtárakon kívülre is, hogy minél többen hozzáférhessenek a minőségi zenéhez.
A rendezvény fővédnöke Hercegh Anita, a köztársasági elnök felesége, egyházi védnöke Szabó István református püspök volt. A koncert nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével ért véget.

Kocsis Julianna
Kárpátalja.ma

NÉPEK MESÉI – mesemondó verseny az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán

 2014. november 21., péntek
 
mesemondo_verseny1

November 21-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanító- és Óvóképző Intézete adott otthont a NÉPEK MESÉI – VII. Országos Egyetemi és Főiskolai Mesemondó Versenynek.

A megmérettetésre anyaországi és határon túli hallgatók is jelentkezhettek. A Rákóczi-főiskolát két tanító szakos hallgató – Mádij Renáta és Kamugya Nikolett – képviselte.
A mesemondásban 18 versenyző vett részt. Az ítészek és a közönség különböző népek tréfás, tanulságos meséit hallgatta meg a leendő tanítók és óvodapedagógusok előadásában. Az előadókat dr. habil. Mikonya György dékán, dr. Merényi Hajnalka tanszékvezető és Tímárné Hunya Tünde zsűrizte.
A felejthetetlen élmények mellett minden résztvevő könyvcsomaggal is gazdagodott. A Rákóczi-főiskola III. évfolyamos tanító szakos hallgatóját, Kamugya Nikolettet a zsűri különdíjban részesítette.

mesemondo_verseny2

A főiskola diákjait Balogh Lívia, a Pedagógia és Pszichológia Tanszék magyartanára készítette fel.
Gratulálunk a díjazottaknak!

Kárpátalja.ma

“A humánum nyugalmát sugárzó képek alkotója”

 2014. november 19., szerda

hdt.jpg - 49.06 Kb

Bárkány Jenőné képzőművészeti kritikájában olvashatjuk ezeket a felemelő sorokat az Új Szó 1979. évi 49. számában. A pályája csúcsa felé törekvő fiatal művész pozsonyi bemutatkozása alkalmából fogalmazódtak meg ezek a sorok. És valóban mennyi igazság, milyen pontos meglátás van ezekben a szavakban. Mert ez a humánum végigkíséri alkotói pályafutását egész életén át. Ahogy sokszor elmondták már róla, a Duna és a Garam, Esztergom és Párkány festője Ő. A hazai tájé. Gerstner István. Mint pályafutása során annyiszor, tavalyi állandó tárlata megnyitóján is elhangzott, hogy milyen fontos szempont Gerstner István festészetében a humanitás. Mégpedig azért, mert tájképei mellett (vagy inkább tájképeiben) mindig ott érezni az embert. Úgy képes megfesteni a tájat, hogy az emberiesség, az emberi lélek mindig megtalálható műveiben.

2014. november 19-én barátai, ismerősei, rokonai, tisztelői köszöntötték az idén 75 éves művészt a párkányi Danubius moziban megrendezett ünnepségen. Farkas Veronika művészettörténész méltatásában elhangzott, hogy Gerstner István egy igazi plein-air festő, aminek jellemzője a műtermi megvilágítás helyett a természetes szórt fény, a reflexszínek megjelenítése. Fő feladata pedig a látvány, az atmoszféra megörökítése. A Barta Gyula Galériában egy időben megnyílt jubileumi tárlat a leghűbb bizonyítéka ezeknek a gondolatoknak. A Stilla Pectus nőikar felemelő éneke (Eugen Suchoň: Aká si mi krásna és Zahovay Ernő: Az ősz c. zeneműve), valamint a Juhász Gyula előadásában elhangzott Radnóti Miklós: Nem tudhatom c. verse méltó keretbe foglalta az ünnepélyes megnyitó hangulatát.
Hogy mennyire jelentős a mester életében ez a jubileum, bizonyítja a komáromi PRO ARTE DANUBII Polgári Társulás által kiadott, 140 oldalas album is. A reprezentatív kiállítású monográfia 263 mű reprodukcióját tartalmazza, korabeli újságcikkekkel, recenziókkal, fotókkal kiegészítve. A festőművész archívumából gondosan válogatott és összeállított anyag fia, Gerstner Ákos munkáját dicséri. A szlovák, angol és német nyelvű rezümé pedig más anyanyelvűek számára is élvezhetőbbé, használhatóbbá teszi a szép kiállítású könyvet. A Gerstner István életművét bemutató „Érintések” c. mű megvásárolható a galériában, valamint a Jesenský utca 65. számú házban található Rembrandt papírboltban. A kiállítás december 19-ig még megtekinthető a Fő utca 6. szám alatt található Barta Gyula Galériában.
Farkas Veronikával egyetemben mi is kívánjuk: Isten éltesse a művészt, jubileuma alkalmából.

A Vajdasági Vegyeskar vendégszerepelt Szabadkán

 2014. október 26., vasárnap

2014. október 26.

Ma este Szabadkán, a Városháza dísztermében hangversenyt adott a Vajdasági Vegyeskar az Electe Civil Szervezet szervezésében. A koncerten Stevan Stojanović Mokranjac, szerb zeneszerző halálának századik évfordulójáról emlékeztek meg, melyen a zeneszerző világi és egyházi művei mellett magyar népdalok is elhangzottak.

A 2006-ban alakult kórus nem először lépett fel Szabadkán, és ahogyan két éve, most is nagy sikert aratott. A Stevan Mokranjac halálának századik évfordulója alkalmából rendezett országos koncertsorozat egyik fő állomása volt Szabadka. A hangversenyen azokat a magyar népdalokat adták elő, amelyekkel 120 éve, 1894-ben a Belgrádi Énekkar és Mokranjac vendégszerepelt Budapesten.

Görög Noémi, az Electe Civil Szervezet művészeti igazgatója a Vajdaság Mának nyilatkozva elmondta, hogy az idei repertoáron három rendezvény szerepel még: november 11-én hazai kortárs zeneszerzők művei kerülnek terítékre, 12-én pedig I. világháborús témájú művek valamint az I. világháború táján született szerzemények kerülnek bemutatásra két újvidéki színész közreműködésével. December 12-én pedig a hagyományos Electe évadzáró hangversenyt szervezik meg. Kiemelte, hogy az évad hátralévő koncertjeinek is a szabadkai Városháza díszterme ad otthont, amelyekre a belépés továbbra is díjtalan.

Huszka Lilla