Hungarikum

 Szegedi papucs

„Szeged városának egyik országos hírű ipari különlegessége a papucs.

A szegedi papucs hímzése az egyik legfontosabb jellegzetessége, ugyanis rajta a helyi mezei, Szeged környéki virágokat csodálhatjuk meg. Fő motívuma a pipacs, amely általában középen helyezkedik el, mellette fellelhető a búzavirág, búzakalász és gyöngyvirág. A hímzés eredetileg kézzel készül.”

http://szegedipapucs.hu



 PICK szalámi

„Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden. Pick szalámi (szegedi téliszalámi): évszázados hagyományon alapuló, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, titkos fűszerezéssel, bélbe töltve, hideg füstöléssel, szárításos érleléssel készült, nemespenész-bevonatú termék.” http://www.teliszalami.hu



 Szegedi fűszerpaprika

„Sze­ge­den a fű­szer­pap­ri­ka ter­mesz­tés és őr­le­mény gyár­tás több mint 250 é­ves múlt­ra te­kint vissza. Sze­ge­den 1748-­ból ta­lál­juk az el­ső fel­jegy­zést, a­mi­ben a pap­ri­ka szó meg­ta­lál­ha­tó. Négy fontos tényező határozza meg a piros paprika fűszer hungarikumból speciálisan szegedikummá válását: a termesztéshez a legmegfelelőbb tiszai öntés talaj, annak kitűnő tápanyaga és vízháztartása, a napsütés, a szakértelemmel végzett szelekció, illetve nemesítés: fajta-kitenyésztés, a másrészt pedig az a sok évszázados tapasztalat, amely a feldolgozás minden fázisában érvényre jut ma, a XXI. század technológiájában is.”

http://www.szegedipaprika.hu



 Puli kutya, komondor

 

„A puli világszerte a legismertebb magyar terelőkutyafajta. Ősei a pásztoremberek nélkülözhetetlen segítői voltak. Mintegy 100 éve szervezetten tenyésztik. A puli négyféle színben fordul elő: fekete, fehér, szürke és maszkos fakó A puli legfeltűnőbb külső tulajdonsága szinte páratlan szőrköntöse, amely a fajta egyik védjegye.”

„A komondor a másik legismertebb magyar pásztorkutyafajta, amelyet mai formájában a legrégebben tenyésztettek ki. Szőrszíne fehér, nagy termete és vastag szőre ellenére mozgása kimért, elegáns.”




 Makói hagyma

„A népi nemesítés magas iskolájának eredményeként született meg a makói vöröshagyma-fajta. A világ hagymatermesztésének túlnyomó többségében a magot vetik el, Makón mint száraz éghajlatú területen, szükségmegoldásként született meg a dughagymás eljárás.

A makói ősfajta a kisebb méretű, kemény fejű, élénk, világos színű kelet-európai hagymák családjába tartozott.”



 Rubik kocka

A Rubik-kocka (másként Bűvös kocka) mechanikus, egyéni logikai játék, Rubik Ernőről kapta a nevét. A kocka oldalai különféle színűek és elforgathatók a lap középpontja körül. A forgatás során a szomszédos oldalak színe megváltozik. A rendszertelen forgatással az oldalak színösszeállítása összekeverhető.



 Matyó hímzés, kalocsai hímzés

 

A matyó hímzés hozzávetőlegesen 200 éves múltra tekint vissza, legkorábbról a magasra felvetett ágyak díszlepedői maradtak fenn. Az országosan is elterjedt fehér, vagdalásos vásznakat a XIX. század utolsó harmadában Mezőkövesden a piros-kék fonallal, az ún. cipés-madaras mintával kivarrt lepedők váltják fel.

http://www.matyofolk.hu

A kalocsai hímzések fejlődési menete az 1860-as évektől kezdődően nyomon követhető. Kalocsa művészkedő parasztságának régi díszítéseit az egyszerűség jellemezte. Motívumai, a virágok, levelek és indák arányosak, díszítményei nem zsúfoltak, színei kezdetben egyszerűek. Az ókalocsai hímzéseket az egyszínű, tiszta fehér motívumok jellemezték, melyekkel használati tárgyaikat, vagy a bérhímzésben varrt textíliákat (ágynemű, asztalterítő, stb.) díszítették. Saját ruháikon előfordultak a fekete, kék-fekete és kék-vörös hímzőfonallal varrt minták is. 

http://www.kalocsaihimzes.hu



 Tokaji borok

A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet – a világon elsőként – zárt borvidékké nyilvánította. Tokaj-Hegyalja természetes fehér édesbora, az aszú kiemelkedő minősége a felsorolt kedvező tényezők – úgymint természeti adottságok, termesztett szőlőfajták és az emberi tényezők, azaz a borászati kultúra – egyedülálló és különösen szerencsés találkozásának köszönhető. A borvidék méltán érdemli meg, hogy világörökségként tartsák számon.

http://www.tokajiborvidek.hu



 Szürkemarha

A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. A fajta létszáma a mélypontját a hatvanas években érte el, azóta egyre emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE-, azaz kergemarhakór-mentes, de az állatot ma elsősorban turistalátványosságként tartják. A primigenius (őstulok) típusú szarvasmarhák podóliai fajtakörébe tartozik, annak leghíresebb, közepes testméretű képviselője



 Herendi porcelán


„A Herendi Porcelánmanufaktúra 1826. évi alapítása óta hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át a kemence értéket teremtő tüzén keresztül a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden.”

www.herend.com



 Zsolnay porcelán

A Zsolnay márkanév már több mint 150 éve a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe. A pécsi Zsolnay porcelángyár a magyar ipar történetének kiemelkedő, egykor külföldön is jó hírű szereplője. Fénykorát a századfordulón élte, amikor a Kárpát-medence teljes területére szállított építészeti kerámiát, dísztárgyait és porcelánkészleteit pedig (részben a saját fejlesztésű eozinnak köszönhetően) sorra díjazták a világkiállításokon. A gyár jelenleg is Pécsen működik; területén az 2010-es Európa kulturális fővárosa évad részeként új városrészt alakítottak ki Zsolnay Kulturális Negyed néven.

http://www.zsolnay.hu



 Busójárás

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

http://www.mohacsibusojaras.hu



 Pálinka

Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcs, szőlő és aszúszőlő- törköly használható fel pálinka készítéséhez. A jó pálinka átlátszó és színtelen – az érlelt és az ágyaspálinkák esetében aranysárga, mint a “konyak”. A címkén fel kell tüntetni a készítő vagy a forgalmazó nevét, elérhetőségét, az áru alkoholtartalmát (az optimális 47-50 -es szeszfokot).

2014 © Kárpát-medencei Magyar Civil Együttműködés. Minden Jog Fenntartva! Az oldalt a FókuszPont Kft. - Honlapszerkesztő Iroda készítette.