Marosvásárhelyi kultúrpláza

 2014. november 24., hétfő

Élettelinek bizonyult az elmúlt hét végén tartott 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Körkép 45 standról, 9 ezer címről, illetve 100 kiegészítő programról.

Élménydús, meglepetésekkel tele kultúrfesztivált ígértek, és szavukat be is tartották a szervezők: Erdély legnagyobb könyves szemléje idén sem okozott csalódást. A könyvnek van jövője – igyekezett bizonyítani mindjárt a megnyitó is, amelynek részeként a Színház téren 170 diák Babits Mihály Ritmus a könyvről című versét szavalta. „Nagy volt az érdeklődés a fiatalok részéről, például csak az Olvasd el és játssz című vetélkedőnkre 93 három fős csapat jelentkezett. Idén 45 standot állítottunk fel, körülbelül száz kiadó van jelen, 9 ezer címet kínálunk. Csak az összehasonlítás kedvéért: Magyarországon 2013-ban összesen 10 ezer cím jelent meg egy 10 milliós piacon. Marosvásárhelyen 50 ezer érdeklődőnek mi képesek vagyunk felkínálni Magyarország közel egész éves kínálatát. Azt hiszem, ez azért nem olyan rossz” – jelentette ki Káli Király István főszervező.

A sokat hangsúlyozott számokon túl azonban a könyvstandok körüli tolongás, a fiatalok jelenléte varázsolt igazán ünnepi hangulatot a Nemzeti Színház előcsarnokába. A koncertek és előadások melletti kisebb, „csendesebb” rendezvényekről is kár volt lemaradni, mint például a felolvasó színház, amelyen Rejtő Jenő alakja elevenedett meg. A rejtői furfangot az erdélyi magyar kultúra nagyjaitól hallani érdekesebb volt, mint napjaink bármely stand-up előadása, és közben az is kiderült, hogy a mobiltelefon „elődje” Rejtő volt, hiszen könyveit ugyanúgy kobozták el hajdan a diákoktól a tanórákon.

A könyves szemle idei újdonsága a könyvek éjszakája volt: pénteken éjfélig várta az érdeklődőket a vásár. Ezt az alkalmat főleg a fiatalok ragadták meg, hiszen a kései órákban nyugodtan elidőzhettek egy-egy standnál. Az estre beígért meglepetésprogramok is bejöttek: élőzene, színészhallgatók által bemutatott villámjelenetek, nagy orrú maszkot viselő figurák szórakoztatták az előcsarnokban bolyongókat. Ez utóbbiak nagyon kedvesek voltak, az egyik figura például készségesen letörölte a port a könyvekről, de az emberekről is, egy másik pedig örömmel fotózkodott kicsikkel és nagyokkal.

Immár hagyományosan a Szép Könyv-díjat is kiosztották Marosvásárhelyen. „A könyv több, mint a tartalma, a hatása is nagyon fontos. Szükségünk van arra, hogy a könyv derűsebbé tegye az életünket. Nemcsak az időseknek, a fiataloknak is szükségük van arra, hogy ne csak a képernyőn olvassák, hanem kézbe is vegyék az olvasmányt, hiszen az teljesen más érzés. Ezért tartjuk fontosnak a jó, a szép könyv díjazását” – mondta Gálfalvi Zsolt díjátadó, az erdélyi magyar művelődési élet kiemelkedő alakja. Szépirodalom kategóriában Hajdú Farkas-Zoltán Békebeli 1913 című könyvét, a Bookart Kiadó kiadását díjazták. A gyerekirodalom kategóriában a Koinónia Kiadó jeleskedett, az Erdélyi gyermekenciklopédiával nyertek díjat. Művészeti kategóriában Részegh Botond Erőtánc című munkáját díjazták.

A Koinónia Kiadó az elmúlt években is a díjazottak között volt, egyszer szépirodalom, további két alkalommal pedig gyerekirodalom kategóriában nyert díjat. „Ha olvasóként tekintünk a könyvre, egyértelmű, hogy nem csak a tartalom számít. Fontos, hogy milyen tapintása, milyen illata, színe, borítója van a könyvnek, amit a kezembe fogok, összeragadnak-e a lapok vagy sem, el lehet-e olvasni a gerinchez közeli betűket vagy sem. A tartalom mellett ezek mind-mind hozzájárulnak az olvasás kellemes élményének biztosításához” – mondta Zágoni Balázs, a kiadó vezetője, egyben a nyertes könyv szerzője is.

Szepessy Előd, a Marosvásárhelyi Kulturális Központ elnökének a szombat esti záró gálán elhangzott szavait akár jelmondatává is választhatnák a könyvvásár szervezői: a cél, hogy húsz év múlva is Marosvásárhelyen rendezzék meg Erdély legnagyobb könyves szemléjét. Gáspárik Attila, a rendezvény helyszínéül szolgáló színház igazgatója pedig így fogalmazott: „Azt szerettük volna, és továbbra is ez a célunk, hogy a vásárhelyi színház ne csak egy színház legyen, hanem a színház legyen ebben a régióban. Egyfajta kulturális plázává akarjuk alakítani az intézményt, ahol mindig történik valami, ahol mindig készülőben van valami.”

erdelyinaplo.ro