Sikeremberek

Magyar Sikeremberek

Írók, költők

Ady EndreAdy Endre
Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.

A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberilétnek,mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
József AttilaJózsef Attila
Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.– Balatonszárszó, 1937. december 3.

Huszadik századi posztumusz Kossuth és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült az üldöztetéssel, a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.
Kosztolányi DezsőKosztolányi Dezső
Teljes nevén: Kosztolányi Dezső István Izabella
Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.

Író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Mikszáth KálmánMikszáth Kálmán
Szklabonya, 1847. január 16.– Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.

Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Petőfi SándorPetőfi Sándor
Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1.– Segesvár, 1849. július 31.

Magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből kb. nyolcszázötven maradt ránk.

Nobel-díjasok

Gábor DénesGábor Dénes
Dennis Gabor, született Günszberg Dénes
Budapest, Terézváros, 1900. június 5.– London, 1979. február 9.

Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. 1947-ben Angliában találta fel a holográfiát. 1968-ban részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.
Hevesy György
Született: Bischitz György
Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.
Nobel-díjas magyar vegyész. Kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni: például állatok metabolizmusát. 1943-ban a “radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban” indoklással ítélték oda a kémiai Nobel-díjat. 1959-ben az Atoms for Peace Awards (Az Atom Békés Felhasználásáért-Díj) kitüntetést vehette át a radioaktív izotópok békés felhasználásért.
Kertész Imre
Budapest, 1929. november 9. –
Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki (2002). A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Első regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben.
Sikert előbb külföldön aratott a mű, itthon csak a rendszerváltás után, de főként az irodalmi Nobel-díj átvételekor.
Polányi János
Berlin, 1929. január 23. –
Nobel–díjas vegyész, kémikus, fizikus. 1958-ban fölfedezte az infravörös radioaktív sugarak kiáramlását újonnan formált molekulákból, ami a kémiai átalakulások természetének egy új szinten való megértéséhez vezet. 1974 óta kémia és fizika professzor. 1979–1980 között Guggenheim-ösztöndíjas volt. 1986-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért”. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Szent-Györgyi Albert
Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.
Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus. A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin koszorúval ismerték el.
Avram Herskó
eredetileg: Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko;
Karcag, 1937. december 31.
Magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus. A nagy presztízsű díjat az ubiquitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért vehette át. A tudóst Herskó Ferenc néven anyakönyvezték 1937-ben. Karcag városából Izraelbe települt át 1950-ben, az orvosi diplomáját 1965-ben szerezte.
Bárány Róbert
Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8.
Magyar származású Nobel-díjas osztrák orvos, egyetemi tanár. Várpalotai zsidó családból származott. Édesapja, Bárány Ignác még fia születése előtt vándorolt ki Bécsbe. Bárány Róbert már Bécsben született, s bár a sors sok helyre sodorta, a magyar tudományos élettel soha nem volt intézményes kapcsolatban.
Békésy György (Georg von Békésy)
Budapest, 1899. június 3. – Honolulu, Hawaii, 1972. június 13.
Magyar származású Nobel-díjas biofizikus. 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért”. Békésy György 1899. június 3-án született Budapesten.
Elie Wiesel
született Eliezer Wiesel; magyarul: Wiesel Lázár
Románia, Máramarossziget, 1928. szeptember 30. –
Máramarosszigeti származású amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár. Holokauszt-túlélő. 57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól.
Harsányi János
Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, 2000. augusztus 9.
Magyar származású amerikai közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet kutatója. Egy zuglói gyógyszerész gyermekeként született 1920-ban. 1938-ban érettségizett a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. 1942-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett Budapesten.
Lénárd Fülöp
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard)
Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.
Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen.
Oláh György (George Andrew Olah)
Budapest, 1927. május 22. –
Magyar származású amerikai kémikus, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója.
Wigner Jenő
Budapest, 1902. november 17. – Princeton, New Jersey, 1995. január 1.
Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.
Zsigmondy Richárd (Richard Adolf Zsigmondy)
Ausztria, Bécs 1865, április 1. – Németország, Göttingen, 1929. szeptember 23.
Magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. Saját magát osztráknak vallotta, bár származása szerint magyar volt.
Daniel Carleton Gajdusek
1923. szeptember 9. – Tromsø, 2008. december 12.
Magyar-szlovák származású amerikai fizikus és orvoskutató volt, aki 1976-ban Baruch S. Blumberggel megosztva kapta meg a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kurun végzett kutatásáért.
Milton Friedman
Brooklyn, New York, 1912. július 31. – San Francisco, 2006. november 16.
Magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.

Feltalálók

Eötvös Loránd
Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös),
Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8.
Magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható). Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Mathematikai és Fizikai Társulat alapító elnöke, hegymászó.
Jedlik Ányos
Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.,
Magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása és a feszültségsokszorozás felismerése. Bár az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése az ő nevéhez köthető.
Neumann János (Neumann János Lajos)
Budapest, Lipótváros, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.
Magyar származású matematikus. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük.
Rubik Ernő
Budapest, 1944. július 13.
Kossuth-díjas magyar építész, játéktervező, feltaláló. Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a Bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el.
Déri Miksa
Bács, 1854. október 24. – Merano, Olaszország, 1938. március 3.
Mérnök, feltaláló, erőműépítő. 1898-ban egyfázisú repulziós motorként induló felvonómotort dolgozott ki, mely felgyorsulás után aszinkronmotorként működött tovább. Az 1903-1904-es években dolgozta ki azt a két kefe rendszerű egyfázisú repulziós motort, amelyet a világ szakmai irodalma máig is Déri-motor néven ismer. 1898-1902 között kompenzált egyenáramú gépet dolgozott ki, melynél a kompenzáló tekercselés nagy teljesítmény és nagy feszültség esetén legtökéletesebben kiegyenlítette az armatúra reakciót.
Losonczi Áron
Szolnok, 1977

Mérnök, építészmérnök, feltaláló.A LiTraCon fantázianevű fényáteresztő beton feltalálója. Csongrádon él. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Karán, valamint a stockholmi Kungliga Tekniska Högskolan építészkarán tanult. 2002-ben fejlesztette ki a fényáteresztő betont, melyből sok kísérletezés után és prototípusok készítését követően 2003 szeptemberében állítottak ki először egy ember nagyságú faldarabot a Svéd Építészeti Múzeumban. Találmányát rengeteg design- és innovációs díjjal jutalmazták.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Losonczi_%C3%81ron

Zeneszerzők

Kodály Zoltán
Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.
Zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett.
Liszt Ferenc
Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.
A 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. Apja, Liszt Ádám, az Esterházy herceg uradalomi hivatalnoka korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására.
Szabó Gábor
Budapest, 1936. március 8. – 1982. február 28.
Magyar dzsesszgitáros és zeneszerző. Ő volt az első olyan magyar dzsesszmuzsikus, aki nemzetközileg elismert és népszerű, szakmailag pedig jelentős dalszerző lett, és akit játéka alapján ma is számon tartanak. Életműve Magyarországon szinte ismeretlen, lemezei 1990-ig gyakorlatilag beszerezhetetlenek voltak. Művészetének adózva 1992-ben a Magyar Jazzszövetség megalapította a Szabó Gábor-díjat, amelyet minden évben olyan művész kap meg a Magyar Kulturális Alapítvány támogatásával, aki tevékenységével hozzájárul a magyar jazzművészet színvonalának fejlődéséhez, nemzetközi elismertségéhez.
Bartók Béla
Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.
A 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. 1906 nyarán már módszeresen gyűjtötte a magyar népdalt, s nemsokára Erdélyben találkozott ősi rétegeivel is. 1909 nyarán román népzenét gyűjtött Belényes környékén Balázs Béla misztériumjátékára komponált operát A kékszakállú herceg vára címmel.
Dankó Pista
eredeti, általa sohasem használt neve Dankó István,
Szeged-Fölsőtanya (ma: Szatymaz), 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.
Cigány származású magyar nótaszerző. Számos betétdalt írt népszínművekhez, nótáinak száma közel félezerre rúg. Az egyetlen alakja volt a népies műzenének, akinek személyét több író és költő is megörökítette. Ady Endre és Juhász Gyula verset írt hozzá, Móra Ferenc. Hangjegyek írásához nem értett, így dalait mások jegyezték le.
Dés László
Budapest, 1954. január 9. –
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, dzsesszzenész, zeneszerző. Fiatalon kezdett zenélni, zenei tagozaton végezte általános iskoláját. Emellett 1963 és 1971 között zongoraoktatásban részesült. 1971-ben vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba, ahol 1973-ig klarinét, majd 1976-ig szaxofon szakra járt. A zenei életbe már 1974-ben bekapcsolódott, öt évvel később Dimenzió néven saját együttest alapított.
Erkel Ferenc
Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.
Magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése.

Sportolók

Benedek Tibor
Budapest, 1972. július 12. –
Háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, edző. 2013-tól a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya.
Egerszegi Krisztina
Budapest, 1974. augusztus 16. –
Ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok magyar úszó. Egyike a modern olimpiák legnagyobb magyar sportolóinak, a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok 1988 óta. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének tulajdonosa.
Görbicz Anita
becenevén Görbe,
Veszprém, 1983. május 13. –
Magyar kézilabdázó, a Győri Audi ETO játékosa és a magyar női kézilabda-válogatott irányítója. Eddigi legnagyobb sikere a Győrrel szerzett 2013-as BL-győzelem. A válogatottal a legjobb eredménye a 2003-ban szerzett világbajnoki ezüstérem. A világ legjobb női kézilabda-játékosának választották 2005-ben.
Kovács Ágnes
Budapest, 1981. július 13. –
Olimpiai bajnok magyar úszó. Két és fél éves korában kezdett úszni, a Sportuszodában. Edzője, Szűcs Bea ajánlotta, hogy fejlődését máshol jobban tudnák biztosítani. Későn jöttek számára a komolyabb eredmények. Olimpiai aranyérmes, többszörös világ- és Európa-bajnok, világkupa-győztes, örökös magyar bajnok.
Puskás Ferenc
Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.
Olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎. 1950 és 1954 között a magyar futball válogatott csapatkapitánya és a Budapest Honvéd meghatározó egyénisége volt. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futballedzőként kezdett tevékenykedni. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.