Sikeremberek

Magyar Sikeremberek
Írók, költők

Ady Endre: Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberilétnek,mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ady_Endre

József Attila: Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.– Balatonszárszó, 1937. december 3. huszadik századi posztumusz Kossuth és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült az üldöztetéssel, a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.
http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsef_Attila

Kosztolányi Dezső: teljes nevén: Kosztolányi Dezső István Izabella, Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3. író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kosztol%C3%A1nyi_Dezs%C5%91

Mikszáth Kálmán: Szklabonya, 1847. január 16.– Budapest, Józsefváros, 1910. május 28., magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. http://hu.wikipedia.org/wiki/Miksz%C3%A1th_K%C3%A1lm%C3%A1n

Petőfi Sándor: Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1.– Segesvár, 1849. július 31., magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből kb. nyolcszázötven maradt ránk. http://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor

Nobel-díjasok

Gábor Dénes: Dennis Gabor, született Günszberg Dénes; Budapest, Terézváros, 1900. június 5.– London, 1979. február 9. Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. 1947-ben Angliában találta fel a holográfiát. 1968-ban részt vett a Római Klub alapításában. „A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért” 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. http://hu.wikipedia.org/wiki/Gábor_Dénes_(fizikus)

Hevesy György: született Bischitz György, Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5. Nobel-díjas magyar vegyész. Kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni: például állatok metabolizmusát. 1943-ban a “radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban” indoklással ítélték oda a kémiai Nobel-díjat. 1959-ben az Atoms for Peace Awards (Az Atom Békés Felhasználásáért-Díj) kitüntetést vehette át a radioaktív izotópok békés felhasználásért.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hevesy_György

Kertész Imre: Budapest, 1929. november 9. –Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar író, műfordító. Önéletrajzi ihletésű, a holokausztról és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki (2002). A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Első regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben.
Sikert előbb külföldön aratott a mű, itthon csak a rendszerváltás után, de főként az irodalmi Nobel-díj átvételekor.
http://kertesz.uw.hu, http://hu.wikipedia.org/wiki/Kertész_Imre

Polányi János: Berlin, 1929. január 23. – Nobel–díjas vegyész, kémikus, fizikus. 1958-ban fölfedezte az infravörös radioaktív sugarak kiáramlását újonnan formált molekulákból, ami a kémiai átalakulások természetének egy új szinten való megértéséhez vezet. 1974 óta kémia és fizika professzor. 1979–1980 között Guggenheim-ösztöndíjas volt. 1986-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért”. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Polányi_János

Szent-Györgyi Albert: Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22. Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus. A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin koszorúval ismerték el.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Györgyi_Albert

Avram Herskó : eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31. magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus. A nagy presztízsű díjat az ubiquitin-mediálta fehérjebomlás felfedezéséért vehette át. A tudóst Herskó Ferenc néven anyakönyvezték 1937-ben. Karcag városából Izraelbe települt át 1950-ben, az orvosi diplomáját 1965-ben szerezte.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Avram_Hersko

Bárány Róbert: Bécs, 1876. április 22. – Uppsala, 1936. április 8. magyar származású Nobel-díjas osztrák orvos, egyetemi tanár. Várpalotai zsidó családból származott. Édesapja, Bárány Ignác még fia születése előtt vándorolt ki Bécsbe. Bárány Róbert már Bécsben született, s bár a sors sok helyre sodorta, a magyar tudományos élettel soha nem volt intézményes kapcsolatban. http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1r%C3%A1ny_R%C3%B3bert

Békésy György: (Georg von Békésy) Budapest, 1899. június 3. – Honolulu, Hawaii, 1972. június 13. magyar származású Nobel-díjas biofizikus. 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért”.Békésy György 1899. június 3-án született Budapesten. Édesapja dr. http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A9k%C3%A9sy_Gy%C3%B6rgy

Elie Wiesel: született Eliezer Wiesel; magyarul: Wiesel Lázár (Románia, Máramarossziget, 1928. szeptember 30. – máramarosszigeti származású amerikai zsidó író, politikai aktivista és egyetemi tanár. Holokauszt-túlélő. 57 könyvet írt. Leghíresebb műve Az éjszaka, amely a holokauszt során szerzett tapasztalatairól szól.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Elie_Wiesel

Harsányi János: Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, 2000. augusztus 9. magyar származású amerikai közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet kutatója. Egy zuglói gyógyszerész gyermekeként született 1920-ban. 1938-ban érettségizett a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. 1942-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett Budapesten. http://hu.wikipedia.org/wiki/Hars%C3%A1nyi_J%C3%A1nos

Lénárd Fülöp: Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.: Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen.
http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9n%C3%A1rd_F%C3%BCl%C3%B6p

Oláh György: vagy George Andrew Olah Budapest, 1927. május 22. –magyar származású amerikai kémikus, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ol%C3%A1h_Gy%C3%B6rgy_%28k%C3%A9mikus%29

Wigner Jenő: Budapest, 1902. november 17. – Princeton, New Jersey, 1995. január 1. Nobel-díjas magyar–amerikai fizikus. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wigner_Jen%C5%91

Zsigmondy Richárd: Richard Adolf Zsigmondy Ausztria, Bécs 1865, április 1. – Németország, Göttingen, 1929. szeptember 23. magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. Saját magát osztráknak vallotta, bár származása szerint magyar volt.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsigmondy_Rich%C3%A1rd

Daniel Carleton Gajdusek: 1923. szeptember 9. – Tromsø, 2008. december 12. magyar-szlovák származású amerikai fizikus és orvoskutató volt, aki 1976-ban Baruch S. Blumberggel megosztva kapta meg a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kurun végzett kutatásáért.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Daniel_Carleton_Gajdusek

Milton Friedman: Brooklyn, New York, 1912. július 31. – San Francisco, 2006. november 16. magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Milton_Friedman

Feltalálók

Eötvös Loránd: Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös), Buda, Svábhegy, 1848. július 27. – Budapest, Józsefváros, 1919. április 8. magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga (a Cavendish-féle torziós mérleg továbbfejlesztésének is felfogható). Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Mathematikai és Fizikai Társulat alapító elnöke, hegymászó.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Eötvös_Loránd

Jedlik Ányos: Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13., magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, rendi neve lett az Ányos. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása és a feszültségsokszorozás felismerése. Bár az első elektromossággal foglalkozó magyarországi tankönyv már 1746-ban megjelent, az elektrodinamika kutatása és oktatásának bevezetése az ő nevéhez köthető.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jedlik_%C3%81nyos

Neumann János: (Neumann János Lajos) Budapest, Lipótváros, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8. magyar származású matematikus. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Neumann_János

Rubik Ernő: Budapest, 1944. július 13. Kossuth-díjas magyar építész, játéktervező, feltaláló. Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a Bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. http://hu.wikipedia.org/wiki/Rubik_Ernő

Déri Miksa: Bács, 1854. október 24. – Merano, Olaszország, 1938. március 3. mérnök, feltaláló, erőműépítő. 1898-ban egyfázisú repulziós motorként induló felvonómotort dolgozott ki, mely felgyorsulás után aszinkronmotorként működött tovább. Az 1903-1904-es években dolgozta ki azt a két kefe rendszerű egyfázisú repulziós motort, amelyet a világ szakmai irodalma máig is Déri-motor néven ismer. 1898-1902 között kompenzált egyenáramú gépet dolgozott ki, melynél a kompenzáló tekercselés nagy teljesítmény és nagy feszültség esetén legtökéletesebben kiegyenlítette az armatúra reakciót.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Déri_Miksa

Losonczi Áron: Mérnök, építészmérnök, feltaláló.A LiTraCon fantázianevű fényáteresztő beton feltalálója.Csongrádon él.A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Karán, valamint a stockholmi Kungliga Tekniska Högskolan építészkarán tanult. 2002-ben fejlesztette ki a fényáteresztő betont, melyből sok kísérletezés után és prototípusok készítését követően 2003 szeptemberében állítottak ki először egy ember nagyságú faldarabot a Svéd Építészeti Múzeumban. Találmányát rengeteg design- és innovációs díjjal jutalmazták.

Zeneszerzők

Kodály Zoltán: Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6. zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja. Édesapja Kodály Frigyes (1853-1926) Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kod%C3%A1ly_Zolt%C3%A1n

Liszt Ferenc: Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31. a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. Apja, Liszt Ádám, az Esterházy herceg uradalomi hivatalnoka korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. http://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc

Szabó Gábor: Budapest, 1936. március 8. – 1982. február 28. magyar dzsesszgitáros és zeneszerző. Ő volt az első olyan magyar dzsesszmuzsikus, aki nemzetközileg elismert és népszerű, szakmailag pedig jelentős dalszerző lett, és akit játéka alapján ma is számon tartanak. Életműve Magyarországon szinte ismeretlen, lemezei 1990-ig gyakorlatilag beszerezhetetlenek voltak. Művészetének adózva 1992-ben a Magyar Jazzszövetség megalapította a Szabó Gábor-díjat, amelyet minden évben olyan művész kap meg a Magyar Kulturális Alapítvány támogatásával, aki tevékenységével hozzájárul a magyar jazzművészet színvonalának fejlődéséhez, nemzetközi elismertségéhez. http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_G%C3%A1bor_%28zen%C3%A9sz%29

Bartók Béla: Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26. a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára. 1906 nyarán már módszeresen gyűjtötte a magyar népdalt, s nemsokára Erdélyben találkozott ősi rétegeivel is. 1909 nyarán román népzenét gyűjtött Belényes környékén Balázs Béla misztériumjátékára komponált operát A kékszakállú herceg vára címmel.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bartók_Béla

Dankó Pista: (eredeti, általa sohasem használt neve Dankó István, Szeged-Fölsőtanya (ma: Szatymaz), 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29. cigány származású magyar nótaszerző. Számos betétdalt írt népszínművekhez, nótáinak száma közel félezerre rúg. Az egyetlen alakja volt a népies műzenének, akinek személyét több író és költő is megörökítette. Ady Endre és Juhász Gyula verset írt hozzá, Móra Ferenc. Hangjegyek írásához nem értett, így dalait mások jegyezték le.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dankó_Pista

Dés László: Budapest, 1954. január 9. – Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, dzsesszzenész, zeneszerző. Fiatalon kezdett zenélni, zenei tagozaton végezte általános iskoláját. Emellett 1963 és 1971 között zongoraoktatásban részesült. 1971-ben vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba, ahol 1973-ig klarinét, majd 1976-ig szaxofon szakra járt. A zenei életbe már 1974-ben bekapcsolódott, öt évvel később Dimenzió néven saját együttest alapított.. http://www.des.hu/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dés_László

Erkel Ferenc: Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15., magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc

Sportolók

Benedek Tibor: Budapest, 1972. július 12. – háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, edző. 2013-tól a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya. http://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Tibor_(vízilabdázó)

Egerszegi Krisztina: Budapest, 1974. augusztus 16. – ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok magyar úszó. Egyike a modern olimpiák legnagyobb magyar sportolóinak, a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok 1988 óta. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének tulajdonosa. http://hu.wikipedia.org/wiki/Egerszegi_Krisztina

Görbicz Anita: becenevén Görbe, Veszprém, 1983. május 13. – magyar kézilabdázó, a Győri Audi ETO játékosa és a magyar női kézilabda-válogatott irányítója. Eddigi legnagyobb sikere a Győrrel szerzett 2013-as BL-győzelem. A válogatottal a legjobb eredménye a 2003-ban szerzett világbajnoki ezüstérem. A világ legjobb női kézilabda-játékosának választották 2005-ben. http://hu.wikipedia.org/wiki/Görbicz_Anita

Kovács Ágnes: Budapest, 1981. július 13. – olimpiai bajnok magyar úszó. Két és fél éves korában kezdett úszni, a Sportuszodában. Edzője, Szűcs Bea ajánlotta, hogy fejlődését máshol jobban tudnák biztosítani. Későn jöttek számára a komolyabb eredmények. Olimpiai aranyérmes, többszörös világ- és Európa-bajnok, világkupa-győztes, örökös magyar bajnok. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kovács_Ágnes_(úszó)

Puskás Ferenc: Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17. olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, az Aranycsapat kapitánya, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎. 1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapest Honvéd meghatározó egyénisége volt. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futballedzőként kezdett tevékenykedni. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, ahol 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül pedig 1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Puskás_Ferenc

2014 © Kárpát-medencei Magyar Civil Együttműködés. Minden Jog Fenntartva! Az oldalt a FókuszPont Kft. - Honlapszerkesztő Iroda készítette.