A feleségem története

Időpont: 2015. január 29. 18:00

Helyszín: Zentai Alkotóház

Zentai olvasóklub

Ezúttal a résztvevők Füst Milán azonos című regényéről fognak beszélgetni

A feleségem története, nemcsak a magyar irodalom kiemelkedő regénye. A mű európai hírnevet és rangot szerzett magának, tizennégy nyelvre fordították le, és valamennyi kritika megemlíti kivételes erényeit. Miben rejlik Störr kapitány, a holland hajós történetének varázsa? A házasság, a szerelem, a féltékenység a világirodalom örök témái közé tartozik. Azt hihetnők, mindent megírtak már erről. A feleségem története mégis valami újat, ki nem mondottat és valamennyiünk által csak homályosan érzett igazságokat közöl a legnagyobb érzésről, mely embernek adatott. Störr kapitány szerelemféltése, feleségével kapcsolatos aggodalmai, gyanakvásai a szoknyaügyekben járatlan férfi kálváriájának megannyi stációján vezetik végig az olvasót. Az emberi lelket ismerő író feltárja előttünk a szerelem titkait, a férfi és nő kapcsolatának soha meg nem oldható ellentmondásait, és eközben mintegy tudományos leírását adja a féltékenység kórtanának. Hiszen mirólunk van szó. Störr kapitány és felesége mi vagyunk: férfiak és nők, férjek és feleségek, szeretők és egymást csalók, a történet pedig nem más, mint annak a távolságnak a felmérése, mely bennünket mindig elválaszt egymástól, az az állandóan jelenvaló, reflexeinkbe és idegeinkbe beivódott idegenség, mely legboldogabb perceinkben is ott lappang közöttünk.
Füst Milán remekműve egy szokvány féltékenységi sztori mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A megjelenésekor (1942) szinte visszhangtalan regény az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően világsiker lett, szerzője Nobel-díjra jelöltetett.

A 2015-ös évben a következő következő olvasmánylista mentén szervezzük a beszélgetéseket: Apuleius: Az aranyszamár; Jókai Mór: Az arany ember; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Holt lelkek; Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon; Emily Brontë: Üvöltő szelek; Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete; Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek; Kodolányi János: Julianus barát; Gustave Flaubert: Érzelmek iskolája; Németh László: Iszony; Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc.