A magyar kultúra napja – Zelei Miklós darabjával ünnepelnek Ungváron

A szerző, aki az ikerfalu történetét több mint húsz éve kutatja, elmondta: beledolgozta magát a kárpátaljai magyarok mai, oroszos, ukrános, időnként lengyel szavakat is használó köznyelvébe, bele tudott helyezkedni az ott létrejött magyar kultúrába, és át tudta venni az ott élők humorát is.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Mint felidézte, a darab beregszászi bemutatóján elsősorban arra figyelt, hogy a kárpátaljai magyar közönség azt a kultúrát, azt a humort és túlélési rendszert, amelyet tőlük átemelt és megpróbált a darabban megmutatni, visszafogadja-e. „Azt láttam, hogy visszafogadták a történetet, és amit kitaláltam, amit én az ő humoruknak tartok, azt ők is a magukénak tartják” – mondta. Hozzátette, hogy az ungvári előadáson ugyan nem tud részt venni, de a színészek be fognak számolni neki a fogadtatásról.

Ungváron egy nagyobb színházban, a Kárpátaljai Megyei Zenei-Drámai Színházban mutatják be a darabot – emelte ki Zelei Miklós, megjegyezve: tudomása szerint az utóbbi években a magyar kultúra napján ebben a színházban Madách Imre Az ember tragédiája című művét tűzték műsorra. Hosszú idő után most változtatnak ezen a hagyományon, és nagy megtiszteltetés számára, hogy éppen ezzel, a kárpátaljai magyarok történetét bemutató első nagyszínpadi alkotással ünnepelnek Ungváron – hangsúlyozta.

A szerző kiemelte: a Zoltán újratemetve című tragigroteszkben úgy dolgozza fel a kárpátaljai magyarok történetét, hogy metaforikusan a teljes magyar sors benne van, és talán 150 évet is átfog.

A színdarab a szovjet–csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán–szlovák határon játszódik Kisszelmencen és Nagyszelmencen, amelyeket a II. világháború végén választottak szét. A darab a világháború végén egy lakodalommal kezdődik, amelyről a vőlegényt a Gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni. Míg a fiú távol van, a menyasszony meghal. A rendszerváltás idején folytatódik a történet: a fiú agglegényként öregszik meg, utolsó kívánsága, hogy egykori menyasszonya mellé temessék a határ másik oldalán, ám ez sem sikerül.

A történet alapja a szerző 2000-ben megjelent, A kettézárt falu című dokumentumregénye. A Zoltán újratemetve című darab azonban nem a könyv adaptációja, a valós történelmi szituációra írt, kitalált történet jelenik meg a színpadon – mondta a szerző.

A budapesti Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkciójának főszerepeiben Rácz József és Tarpai Viktória látható, a díszlet és a jelmez Alekszandr Belozub munkája.

A darabot eddig két nyáron szabadtéren játszották: 2013 júliusában mutatták be először a Zsámbéki Színházi Bázison, a múlt nyáron pedig a Gyulai Várszínház tűzte műsorra. A produkciót novemberben mutatták be a budapesti Nemzeti Színházban, ahol március 1-jén látható legközelebb.

A szerdai előadás a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség rendezvénysorozatának része. A január 29-ig tartó programok sorában koncertekkel, kiállításokkal és a beregszászi színház Lila ákác című előadásával ünneplik a magyar kultúrát ungvári, beregszászi, nagyszőlősi, munkácsi, bátyúi helyszíneken.

„Kárpátalján 16 éven keresztül minden kultúra napját valamelyik kicsiny városka vagy falu művelődési házában ünnepeltük meg. Épp valamelyik előadásunk volt az apropó és a kárpátaljai magyarság általunk ünnepelt. Ez egy nagyon konkrét és általában megrázó élmény volt. Egyrészt örültünk egymásnak, hogy vagyunk, másrészt, mint a fronton, azt kezdtük számolgatni, hogy ki mindenki nincs már itt, ment el, és költözött el. Ennyien maradtunk, egy maréknyian, és rendületlenül minden évben valahol megünnepeltük a magyar kultúra napját. Most éppen Ungváron fogjuk, az ungvári bábszínház fog helyt adni a Zoltán újratemetve c. Zelei Miklós darabnak” – mondta a Kultikon c. műsornak Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója.

Forrás: MTI