Bánfi Kinga élménybeszámolója a 2021-es IDE táborról

Amikor apa hazaért a hírrel, hogy identitás tábor lesz, nagyon megörültünk, mivel az egész családnak lehetősége volt elmenni, így azonnal jelentkeztünk is. Apának csillagász tábora volt, de haza kellett jönnie még az IDE tábor előtt egy nappal, hogy összepakoljunk.

2021.08.14

Másnap reggel megreggeliztünk gyorsan és kezdetét vette az elindulás. A tatám elvitt minket Szegedre a TESCO parkolóba. Egy pici várakozás után mindenki beszállt és már indultunk is. Az út hosszú volt, de minden pillanatát elfoglaltam valamivel. Már alig vártam az érkezést, nagyon izgultam milyen lesz. Odaértünk és megláttam Nyárádot a szép kis községet, az azonnal megtetszett. Kiléptünk a buszból és kedvesen fogadott minket a polgármester. A Bitva-parti fesztivál nagyon tetszett, jó volt a buli, szép volt a zene, s közben nagyon finomat ebédeltünk. A Nyárádiak kedvesen kínálgattak minket mindenféle házi süteménnyel, aminek alig tudtunk ellenállni. A testvéremmel, Alízzal megláttunk néhány malacot hátul az ólban. Azonnal meg is simogattuk őket. Alig lett az ebédnek vége és már mentünk is vacsorázni, ami ismét ínycsiklandó volt. Aztán egyszer csak elment az áram, de hamar visszajött, mert intézkedett a házigazda. A mi kis csapatunk is bemutatkozott, ahogyan a helybeliek is. Amint a koncerteknek vége lett elfoglaltuk a szállást, ami nagyon tetszett. Olyan kis békés volt, ezért hamar el is aludtunk.

2021.08.15

Másnap reggel ragyogó napsütésre ébredtünk és indultunk vissza Nyárádra. Már egyből a polgármester várt minket, hogy elkísérjen az önellátó gazdálkodásukhoz. Rengeteg állat várt bennünket (csirke, boci stb.). Megmutatott pár érdekes gépet is, majd indult, hogy megmutassa a kis települést. Rengeteg látnivaló, házi süti meg minden volt, de sajnos búcsút kellett venni Nyárádtól, mert indultunk Fonyódra fürödni a Balatonba. Már alig értünk oda, hoztuk a fánkos úszógumit és beleugrottunk a Balcsiba. Nagyon élveztük mindannyian a pancsolást, kár, hogy esni kezdett az eső és így menni kellett. Azonnal szedte mindenki a sátorfáját és siettünk a buszig. Egy kis várakozás után a busz is megjött. Beszálltunk rögtön és indultunk is Zalaegerszegre. Az utazás egy kicsit sok idő volt. A szállás egy lánykollégiumban lett, ami meglehetősem tágas szobákat adott nekünk, és amint elfoglaltuk már aludtunk is.

2021.08.16

Ma is Zalaegerszegen ébredtünk, a reggeli után indultunk is Kehidakustányra megnézni a Deák-kúriát. Nagyon szép és érdekes kiállítás láttunk. Mielőtt kimentünk előtte egy kis dallal fejeztük ki, hogy mennyire tetszett. Volt egy csoportkép, majd indultunk is tovább Söjtörre, Deák Ferenc szülőfalujába. Az egykori Festetics kastélyban ma iskola működik, ami be volt zárva így azt nem láthattuk belülről. Megnéztük belülről a Deák kastélyt is, ami nagyon tetszett, hiszen itt született Deák. Volt egy kedves néni, aki végig vezetett minket a kastélyban. Nekünk (nekem meg a testvéremnek) megengedte, hogy bemenjünk egy olyan részre, ahol felemelhettünk egy régi lábast, hogy milyen nehéz volt az asszonyoknak akkor. Ezután tovább mentünk ebédelni a Söjtöri Vöröskő étterembe.  Nagyon finom volt és hatalmas adag! Később visszautaztunk Zalaegerszegre ahol szerettük volna a falumúzeumot megnézni, de mivel hétfő volt, így nem sikerült. Cserébe ellátogattunk a Gébárti-tóhoz és egy csodálatos kis városnézést tettünk. Megnéztük a lenyűgöző Földön járó toronyórát, egy szép templomot, a Díszteret és a Deák teret és persze fagyiztunk is. Napnyugtakor indultunk vissza a szállásra.

2021.08.17

Másnap reggeliztünk és már indultunk is. A következő megálló Lenti volt, ahol először megnéztünk egy érdekes kiállítást. Ott volt egy nagy gőzmozdony belső, ami nagyon tetszett. Amikor a nézelődésnek vége lett fölszálltunk egy kis vonatra, ami végigvitt minket egy erdőn. A végén már hideg lett, de nekem ez volt a legeslegjobb élményem. Csömödéren a busz már várt minket, és elmentünk vissza Egerszegre, ahol bepótoltuk a hétfőn elmaradt Göcseji Falumúzeum látogatást. A többiek strandolni és shopingolni mentek. Én nem bántam meg, hogy a családommal és Király Katalinékkal a múzeum mellett döntöttünk. A kedvencem a csacsi volt. Meg lehetett még nézni az olajipari kiállítást is. Nekem az nem volt túl érdekes, de lehetett csöveken zenélni, még apa körbenézett és lefényképezett egy csomó vasat addig mi Alízzal zenéltünk. Rájöttünk, hogy nem is vagyunk messze a központtól, így gyalog mentünk vissza. Közben egy templomkertben szaladgáltunk egy picit. Visszaérve a szállásra megvacsoráztunk és kezdődött egy olyan vetélkedő, ami arról szólt, hogy mit hallottunk Deák Ferencről az elmúlt két napban. Mikor vége lett mentünk is aludni.

2021.08.18

Ismét reggel van így hát reggeliztünk és már indultunk is Zalaszombatfára, ott elfoglaltuk a kedves kis szállást. Majd mikor kipakoltunk, utána indultunk a buszra. Az utunk Lendvára, Szlovéniába vezetett. Az idő egy picit szomorkás volt, de mi nem. Majd az idő is derült rajtunk. Megnéztük a várost, és idegenvezetőnktől sok érdekes dolgot hallottunk, természetesen mindezt magyarul. Az egész nagyon szép volt, nagyon tetszett. Megnéztük Zala György szülőházának az emlékkövét, a Bánffy központot a városközpontot és egy múmiát a hegytetőn. Az elég félelmetes volt, de a domboldalakon a szőlőlugasok pazar látvánnyal kényeztettek bennünket. Bementünk a Lendvai várba is, ami szintén Bánffyaké volt. A padlásán egy elég perverz kiállítást láttunk. A tesómmal és anyával mi gyorsan leszaladtunk a pincébe, de ott nem sok minden volt. Sietnünk kellett ebédelni, ahol már vártak. Az ebéd nagyon fini volt. Azután még egy kis lendvai séta. Megnéztük a Makovecz Imre által tervezett kultúrházat, csimpaszkodtunk egy nagy könyvön, fagyiztunk, és templom meg csoportkép, de itt én már nagyon fáradt voltam és nem is bántam, hogy indultunk vissza Zalaszombatfára a szállásunkra. Közben megálltunk Rédicsen, ahol egy kedves pap bácsi beszélt nekünk, aki mindenkit ismert. A templomban volt egy vicces pap bácsi is és természetesen mi is adtunk ajándékot – egy kis zenét. „Isteni áldással és rendőri kísérettel” mentünk a szállásunkig. Mikor visszaértünk szép kosarakkal fogadott minket egy néni, ami szintén tetszett. Majd vacsoráztunk és utána lefeküdtünk.

2021.08.19

Újra reggel van reggeliztünk és indultunk vissza Szlovéniába ahol a Muravidékét néztük meg. Első megállónk Zsitkóc volt, ahol a tűzoltóságra bementünk a hátsó bejáraton. Megnéztünk egy régi szobát és ott zenéltünk. Egy fűnyíró bácsi odajött hozzánk és beengedett egy cuki kis templomba.  Egy pillanatra megálltunk Mezőváron és mentünk is tovább Mártonhelyre, ahol sajnos zárva volt az a szép régi templom. Alsómarácon át Muraszombatra mentünk, ahol megnéztünk egy kastélyt (Szapáry). Itt semmi nem volt kiírva magyarul, viszont nagyon szép régi kastélyszobát láttunk, ahol anya lefényképezett mindent. Battyánfalvát már nagyon vártuk a tesómmal, mert ott volt a Batthyányi – kastély és lovas centrum. Mindketten nagyon szeretjük a lovakat, de azért a tesóm, Alíz mégjobban. Itt nagyon aranyos lovak voltak. Mindet meg is simogattuk, volt amelyiket többször is. Az udvaron egy nagyon kedves kutyus kérette magát. Azonnal a lányok kedvence lett. Majd elmentünk Dobronakra a Dobronaki templomhoz. Ott egy ünnep volt, amit picit le is késtünk, mert előtte még meglátogattuk a Kapronaki tavat, ahol olyan jó volt sétálni, hogy el is feledkeztünk az időről. Ezután Lujzi vendéglőjében megint nagyon finomat ettünk. Egy picit szomorúan a késésünk miatt lassacskán elindultunk a György-házba, ahol nekünk nótáztak szívből. Nagyon szép volt a muzsika, és táncoltunk, mulattunk, a nagyok még boroztak is. De a busz már várt, indulni kellett vissza Zalaszombatfára a szállásra. Megvacsoráztunk és utána feküdtünk is le.

2021.08.20

Sajnos eljött az utolsó reggel. Szép volt a napfelkelte. Már reggeliztünk is, mert hosszú volt még az út hazáig. Így hát felszálltunk a buszra elköszöntünk Zalaszombatfától és a tábortól és indultunk is. Minket, anyát, apát, tesómat és engemet a busz a Kiskunfélegyházi autópálya lehajtónál rakott le. A csomagokkal gyalog indultunk be a városba. Alig tettünk néhány métert meg egy kedves bácsi autóval megállt mellettünk és bevitt a TESCO parkolóba. Itt nem volt senki, mert augusztus 20 miatt nem volt nyitva. Szerencsére nemsokára jött értünk tata autóval és hazavitt Szentesre.

Szóval ez lett volna az én kis naplóm, remélem, hogy jövőre is írhatok egyet!

Köszönöm, hogy elolvastátok!

Bánfi Kinga