Elsők

Az első magyar csillagvizsgáló

A kezdő délkört a XV. században Nagyváradon keresztül rajzolták meg, még Kolombusz Kristóf is Nagyváradtól számolta a délköröket, amikor Amerika felé navigált. Kinek a tiszteletére történt ez így? Ki nyitotta meg az első magyar csillagvizsgálót? És valóban felhurcoltak-e tudósokat a Gellérthegy tetejére, ahol éhes farkasok csatangoltak?

Kétkeréken a világ körül

Magyar elsők az elektronikában

Bláthy Ottó Titusz

Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával együtt megalkotta a transzformátort. 1889-ben szerkesztette meg a róla elnevezett váltakozó áramú fogyasztásmérőt. Úttörő szerepe volt különféle erőművi berendezések, többek között kapcsoló-berendezések, önműködő turbina és feszültségszabályozók, turbógenerátorok és a nagy transzformátorok tervezésében. Kandó halála után ő fejezte be a fázisváltós mozdonyok fejlesztését.

Jedlik Ányos

Bencés szerzetes, természettudós és feltaláló, a kísérleti fizika kiváló művelője, egyetemi tanár, akadémikus. Doktori oklevelét a Pesti Tudományegyetemen szerezte. Tevékenysége és munkája alapján az első magyar elektrotechnikusnak tekinthető. A világon először Jedlik készített olyan villanymotort, amely folyamatos forgómozgást végez (forgony). Egysarkú (unipoláris) generátorának mágneses terét elektromágnes állítja elő. Az itt megfogalmazott dinamóelv (öngerjesztéses kapcsolás elve) felismerésével Jedlik öt évvel megelőzte a német Siemenst és az angol Wheatstone-t Számos más fontos találmány is fűződik nevéhez, de sajnos Jedlik alkotásait nem szabadalmaztatta.

Déri Miksa

Műszaki tanulmányait a budapesti József Műegyetem mérnöki osztályán kezdte, majd a bécsi műegyetemen fejezte be 1877-ben, mint vízépítőmérnök. 1878-tól a m. kir. közlekedési minisztériumban, majd a budapesti és szegedi folyammérnöki hivatalban dolgozott.

1882-ben Zipernowsky Károly munkatársául hívta meg a Ganz-gyár villamos osztályára. Első közös szabadalmuk egy „Öndelejező váltakozóáramú gép” (öngerjesztésű váltakozóáramú generátor), melyet a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló világításának táplálására készítettek. 1883-tól Bécsben dolgozott, mint a Ganz-gyár villamos osztályának ausztriai képviselője. 1889-től 1896-ig a bécsi Internationale Electricitäts- Gesellschaft vezető igazgatója lett. Ő építette és rendezte be a vállalat bécsi villamos erőművét.

Zipernowsky Károllyal és Bláthy Ottó Titusszal közösen számos szabadalom kidolgozója. Egyik legismertebb találmányuk a transzformátor és az új váltakozóáramú elosztórendszer (1885). Felismerték a soros kapcsolású Gibbs és Goulard féle nagytávolságú energiaátviteli rendszer fogyatékosságait. Helyette párhuzamos kapcsolást és a nyitott mágneskörű szekunder generátor helyett zárt vasmagú indukciós készüléket (transzformátor) alkalmaztak. Ezzel lehetővé tették a váltakozó áram térnyerését az egyenárammal szemben. A gyakorlatban is megvalósították az új transzformátoros energiaelosztó rendszert és a hozzá szükséges berendezéseket teljes sikerrel üzembe is helyezték. Vitathatatlan, hogy előttük más nem tudott állandó feszültséget adó, nagyobb teljesítményű, üzembiztos energiaátviteli és elosztórendszert megvalósítani.

Déri 1903-ban fejlesztette ki kétkefe-rendszerű egyfázisú repulziós motorját, mely Déri-motor néven vált ismertté. A két kefepár állításával, nagy indítónyomaték mellett a motor fordulatszáma és forgásiránya volt szabályozható. A század elején lakóházi személyfelvonók, daruk hajtására, valamint egyfázisú váltakozóáramú villamos vasutaknál alkalmazták.