Kiállítás Lábatlanon

A kiállítást A. Bak Péter Corvin-díjas festőművész, Petőfi-díjas művészeti író, a Muravidék tagja nyitotta meg. Saját versével közreműködött Wernke Bernát esztergomi költő.
Kiállító művészek: A. Bak Péter, Balla András, Bangó Miklós, Bessenyei Valéria, Bugyács Sándor, Czafrangó Sylvia, Czirok Ferenc, Czóbel Marianna, Elekes Gyula, Ferenczi Gábor, Hagymás István, Hernádi Paula, Horváth György, Kántor János, Kaposi Endre, Kopócs Tibor, Lábik János, Morvay László (1947-2004), Nagy László, M. Nagy László, Németh László, Németh Márta, Nyilasi Tibor, Rácz Gábor, Soltész Melinda, Szabó László, Végh Éva.
A kiállítás február 23-ig látogatható, hétfőtől péntekig 9.00-16.00 óráig.
A rendezvény a Magyar Művészeti Akadémia Támogatásával valósult meg.
A szűkebb baráti kör 1996-tól szervez programokat Magyarországon és az ország határain kívül, muravidéki művészek és írók részvételével. Ennek a tevékenységnek adott hivatalosabb keretet a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület (MBKKE) 1997 decemberében Pilisvörösváron való megalakulása 11 alapító taggal. A Muravidéknek jelenleg 199 tagja van, ebből kb. 70-80 a művészek száma, akiknek nagy része magyarországi és a hét környező országbeli, de vannak olaszországi, németországi, svédországi és kanadai tagok is. Az MBKKE a határon túli magyar közösségek-főként a muravidéki magyarok- és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával kapcsolatos tevékenységet végez: művészeti kiállítások, alkotótáborok, irodalmi estek, könyvbemutatók, beszélgetések, tudományos konferenciák szervezését, a nemzetiségi oktatással kapcsolatos tudományos kutatómunkát, könyv- és folyóirat kiadást. Művészeti-irodalmi folyóirata, a „Muravidék” 2001-től évente átlagosan kétszer jelenik meg. Az MBKKE 2013. január 11-től az 1879-ben alapított lap, jelenleg internetes és újságként megjelenő Esztergom és Vidéke (www.evid.hu) kiadója is. A lap negyedéves folyóiratként nyomtatásban is megjelenik.

„Ó, én édes hazám, te jó Magyarország,
Ki kereszténységnek viseled paizsát….” (Balassi Bálint)

A kiállításon, melyet A. Bak Péter rendezett, huszonhét alkotó negyvenhét alkotása látható. Műfaji csoportosításban: festmények, kisplasztikák, fotók, tűzzománcok, tükör és grafikák. Technikailag is sokrétű az anyag, főleg a festmények: olaj, acryl, akvarell, lavírozott tus, pasztellkréta.
A. Bak Péter (Lábatlan) festőművész, művészeti író: egy éve tagja a Muravidék Baráti Körnek és az Esztergomi Művészek Céhének. „Lábatlani kőfejtő” pasztellképe prizmaszerűen bontja a színeket és a valőrök sokaságával gazdagítja. Az Országos Tájkép Biennálén (Hatvani Galéria) is ki volt állítva, és katalógusképként is szerepelt. „Lábatlani nyár” 60×60 cm-es pasztellképén a hideg kékek és a meleg vörösök jól megférnek egymás mellett. A fény izgalmas játéka itt is jelen van. A táji élmény korszerű megfogalmazású.
Balla András (Esztergom) fotóművész: a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Jelenleg Helsinkiben van önálló kiállítása, egyenesen onnan érkezett a lábatlani tárlat megnyitójára. Az Esztergomi Fotóklub alapító tagja. „Zsuzsannák” című fekete-fehér fotográfiáján a fürdőző lányokat (Zsuzsannákat) kapja lencsevégre a szemfüles fotós. A művészien felfogott és megkomponált, a néző fantáziáját is beindító sorozatfotó az alkotóművész régebbi munkája.
Bangó Miklós (Esztergom) festőművész: tagja az Esztergomi Művészek Céhének. Sokáig tanított és kiállítás-szervezéssel is foglalkozott. „Esztergomi várfal” című akvarelljén a fák lombján átszűrődő őszi napsütés fényfoltjainak izgalmas villódzását ábrázolja. „Olvad a hó” olajképén, mely 2012-ben készült, egy tanyai jelenetet ábrázol. Zárt kompozícióban, meleg színvilággal mutatja be az elesett ember életkörülményeit.
Czirok Ferenc (Zell am See, Ausztria) festőművész: az esztergomi kötődésű művész egyedi olajfestési technikát alkalmaz „Cyrano búcsúja” című, 80×60 cm-es olaj- vászonképén. Átfestés, visszakaparás, a felület faktúrájának gazdagsága dekoratív hatású. „Ők ketten” vegyes technikájú képe már grafikai felfogású, melybe kalligrafikusan bele is rajzol.
Ferenczi Gábor (Bajót) festőművész: tagja az Esztergomi Művészek Céhének. „Kalotaszegi II-III.” zsákvászonra festett, rusztikus hatású olajképein a férfi táncos lépéskombinációja igen érzékletesen jön át a néző felé. A kontúrozás még hangsúlyt is ad a színek visszafogott telítettségének. A csizmák tapodta színes csíkos szőttes dekoratív élénkséget visz a képbe és fokozza a tánc ritmusát. A hosszúkás forma növeli az alak nagyságát.
Horváth György (Esztergom) szobrászművész: három darab posztamensen kiállított kisplasztikájának anyaga felületkezelt kovácsolt vas. „Éhes sasfióka”, „Hajnalhasadás” és „Kínszenvedés”a munkák címe. Az utóbbi Krisztus töviskoszorúját szimbolizálja, melyen némi bronzírozás is megfigyelhető. A kisplasztikák mindegyike leegyszerűsített, stilizált, a lényeget tömören kifejező alkotás.
Kántor János (Esztergom) grafikusművész: „Angyali eljövetel” című olaj- vászonképe nagyon szép, oldott festőiséggel előadott látomásos alkotás. Tiszta színekkel, alla primán véghezvitt, izgatott ecsetjárású, laza festészet, ami csak legbelülről tud felszínre jönni. „Dráma” olaj, faroston, nagyobb méretű táblaképe, valóban drámai erejű. A csurgatott vörösek, a nagy felületű kékek gazdag változatai feszültséget adnak a farostlemez érdes felületére festett kompozíciónak.
Kaposi Endre (Esztergom) képzőművész, szakíró: az Esztergomi Művészek Céhe elnöke, a Tanárképző Főiskola egykori tanára és főigazgatója. A 90-es évektől készít szobrokat, melyek különböző talált használati tárgyak alkatrészeiből újragondoltan áll össze egy koncepció jegyében. „Kronogramma I.”mozgatható (állítható) vas-kisplasztikája a férfierőt szimbolizálja. „Kronogramma II.” assamblage-alkotása már a férfierő végét mutatja. A „Kronogramma” görög szó, felirat, amelynek római számértékű betűi a benne foglalt esemény időpontját jelölik.
Morvay László (Esztergom 1947-Budapest 2004) grafikus, zománcművész: „Hal-táj”című tűzzománcán a formának hosszanti metszetét mutatja be grafikusi felfogásban. A zománcgyári vaslemezre készült, díszítő jellegű, elvont megfogalmazású kép a formai szépségével hat. A fiatalon meghalt művész a pécsi egyetemen is tanított.
Nagy László (Esztergom) festőművész: tagja az Esztergomi Művészek Céhének. „A Hernád partján” című pasztellképe a plein-air jegyében készült. A XIX.századi, elsősorban francia mesterek hatását érezzük a részletező, finom színvilágú kép láttán. „Nyár a Kis-Dunán” szintén hangulati festmény. Az alkotó a fény-árnyék adta lehetőségeket aknázza ki, és aprólékos műgonddal fejleszti képét.
Nyilasi Tibor (Hamilton, Ontario állam, Kanada) festőművész: a kesztölci származású művész „Sportesemény” című munkája lavírozott tussal készült. A kínai tus oldása után ecsettel festett, rajzolt, lavírozott figurális kompozíció 1994-ben készült. Mozgalmas, rajzi értékekkel előadott nagyméretű kép, mely igen hasonlít az akvarellre.
Szabó László (Esztergom) fotóművész: „Vízfüggöny” című alkotása színes fotográfia. Azt a ritka pillanatot kapta el a fotográfus, amikor a szél az alázúduló vizet meglebbenti, mint egy függönyt. Jókor, jó helyen, jó szemmel… Modern, korszerű látásmód érvényesül a fotón.
Végh Éva (Dorog) festőművész: „Bársonyos dilemmák II-III.” 30×30 cm-es acrylképei kellemes, visszafogott, kulturált színvilágot mutatnak. Zománcban is megvalósítható ez a festői, pasztelles világ. A sejtelmes, nőiesen finom, kvadrát formátumú képeket szép keretben tálalja az alkotó, aki tagja az Esztergomi Művészek Céhének.
Bugyács Sándor (Párkány) festőművész: az autodidakta festőnek az ars poeticája a közléskényszer. Tagja az Esztergomi Művészek Céhének. Különböző lapokba illusztrál. A grafikái az erőssége. „Rettegő” című fatáblája 2014-ben készült. Az olajkép szín-és formavilága egyedi, meghökkentő, megborzongat, de ezáltal fel is hívja magára a figyelmet. „Madárdal” című, falapra készült olajképe dekoratív hatású.
Lábik János (Párkány) festőművész: az idős művésznek nemrég volt életmű kiállítása. A párkányi Városi Galéria alapító tagja. „Téli csend” című képe nagyvonalúan, ecsettel és festőkéssel festett ember nélküli táj. „Nosztalgikus táj”című olajfestménye a meghívóra is rákerült. A kisméretű kép romantikus téli tájat tanyával, patakkal ábrázol. A mélybarna színű, széles paszpartus keretek jól kiemelik a tél fehéreinek szépségét, és egyúttal felmelegítik a hideg színeket.
Németh László (Párkány) fotóművész: „Libádi táj I.” színes panorámafotó. A sötét gomolygó fellegek közül kikandikál a Nap. „Libádi táj II.” színes, akvarell hatású tájkép.
M. Nagy László (Helemba) fotóművész: „Szárnyszegetten” fekete-fehér szociofotó. A magas panelépületbe kényszerűségből beköltözött vidéki ember, mint kalitkában a madár. „Virágvasárnap” fekete-fehér, enyhén színezett szociofotó. Öreg házaspár üldögél csendesen a még öregebb házacskájuk előtt. A férfi pipázik, ahogy illik, az asszony a kezében csokor virágot szorongat. Ők egy eltűnőben lévő világ utolsó képviselői.
Hagymás István (Lendva) fotóművész: „Naprét” modern hangvételű színes fotográfia, négyes osztásban. A kvalitásos, festményszerű kép megindítja a néző fantáziáját, hogy valójában milyen rétről is van szó. A selymes fű között függőleges árok húzódik meg, sejtelmesen.
Hernádi Paula (Budapest) grafikus, zománcművész: az Elektrográfiai Társaság alelnöke, Ferenczy Noémi-díjas. „Épülés” című nagyméretű lapja elektrográfia. Nagyon szép, modern, korszerű, izgalmas, grafikus megoldású, professzionális, színes munka, ami a komputerművészet körébe tartozik.
Morvayné Németh Márta (Budapest) textiltervező, zománcművész: Az „Izzó táj” és a „Totem” című tűzzománcai rézlemezre készültek. Ez az anyag a legalkalmasabb a zománctechnikához. A művésznő a klasszikus technikát alkalmazza és színei áttetszőek. Ezt az igényességet fokozza a bársony paszpartuval, mely kiemeli munkájának szépségét.
Rácz Gábor (Budapest) zománcművész: a Lampart gyárban ismerkedett meg a zománc műfajával. „Hajnal” és „Megnyílás” című tűzzománcművei vaslemezre, illetve acéllemezre készültek. A festőzománc eljárást alkalmazza. Finom transzparens felületet hoz létre. Modern, geometrikus absztrakt, tele grafikai elemekkel.
Soltész Melinda (Budapest) képzőművész: „Görbe tükör” című üvegmunkája antik keretben, a kiállítás bizarr tárgya és egyben üde színfoltja. Aki kíváncsi, bátran nézzen bele. Garantáltan meg fog lepődni.
Bessenyei Valéria (Debrecen) zománcművész: „Fényből születő víz” és „Tisztító víz”című tűzzománcképei festői értékeket mutatnak. Uralkodó színvilága a hideg kék, amit megtör egy világos színfolt, ami akár emberalak is lehet. Talán itt is Zsuzsanna fürdőzik, mint Balla András képén. A művésznő tanít is.
Czóbel Marianna (Kaposvár) zománcművész: dolgozott a Lampart budafoki zománcgyárában, a Kecskeméti Zománc Műhelyben és a Naszvadi Művésztelepen. „Fények” és a „Jéghegyek” című tűzzománcai acéllemezre készültek. A festői és a grafikai elemek keverednek, mert a téma úgy kívánja. Alkalmazza az összefolyatás módszerét is, ami szép felületet eredményez.
Elekes Gyula (Székelyudvarhely) zománcművész: január 21-én önálló kiállítása nyílt a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban. „Álom” és „Együtt” című rézlemezre készült kisméretű, klasszikus tűzzománcai figurális kompozíciók. Magas fokú igényesség és technikai tudás jellemzi a munkáit. A tűzzománc-művészet legnagyobb magyarországi mesterei: Kátay Mihály, aki az 1960-as években honosította meg a technikát Magyarországon és Turi Endre, a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotó Műhely igazgatója.
Kopócs Tibor (Komárom) festő, grafikus, zománcművész: az Atelier művészeti folyóirat főszerkesztője. A 90-es évektől foglalkozik tűzzománccal a sokoldalú művész. Nemrég volt kiállítása az esztergomi Tár-Lak Szalonban. „Militáns angyal” tűzzománca egyszerre grafika és festmény. A zománc vastagon, szinte kidomborodóan van felvíve a felületre. Aki kardot fog, kard által vész el. „Szent Antal megkísértése” című tűzzománca festményszerű előadásmódjával, csodálatosan szép, tüzes színeivel hagy maradandó élményt a szemlélőben.
Czafrangó Sylvia (Komárom) festőművész: „Kapu” című 60×60 cm-es olaj- vászonképén homogén felületet hoz létre egy sejtelmes zöld színnek finom, érzékeny változataival. A művész feladja a leckét: a labirintusban megtalálni a kijáratot, a kaput, az átjárót egy szebb világba.

2015. február 23-án, délután öt órakor a kiállítás ünnepélyes zárásaként, kulturális lapszemlét, folyóirat-bemutatót tart a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület a Gerenday Közösségi Ház kiállítótermében. Az érdeklődők megismerkedhetnek az újraindított Esztergom és Vidéke című lappal, amit kedvezményesen meg is vásárolhatnak.