Kőrössy Jancsi a jazz világában

Művészet és Kultúra érdekében Egyesület, a Kolozsvári Magyar Opera partnerségében Kőrössy Jancsi emlékkoncertet szervezett, melyen Horvath Ramona (zongora) és a franciaországi Nikolas Rageau (nagybőgő) és Frédérich Sicart (dob) jazz-zenészek léptek fel.

Kőrössy János (1926- 2013) világhírű jazz-zongorista, zeneszerző szerint a jazz vidám kell, legyen, örömöt sugározzon. A nagy érdeklődést kiváltó koncert befejezése után Alex Vasiliu a neves művészről írott könyvét mutatták be a szerző jelenlétében.

A világhírű dzsessz-zongoristáról

2014-ben jelent meg a jászvásári Artes Könyvkiadó gondozásában Alex Vasiliu „Jancy Körössy” című könyve, mely a Jazz în România könyvsorozat első kötete.
Kőrössy János Kolozsváron született. A vezetéknevét hol hosszú, hol rövid ö-vel írják, egyes esetekben ékezetek nélkül. Keresztnevét az idők folyamán különbözőképpen írták le. A magyar kultúrkörben Jancsinak, Jánosnak, máshol Jancy, Janceynek, Iancsinak nevezték.

A szerző a jazz történetének szakértője, a Kőrössy zenéjének alapos ismerője, könyvében betekintést nyújt a hazai dzsessz történetébe, a világhírű jazz-zongorista életébe. Zenei kibontakozásának főbb mozzanatairól nyújt hiteles képet. Az olvasókat közel hozza a művész személyiségéhez, kiemelve zenei érdemét.

A 140 oldalas könyv a szerzőnek a 2002-2014 közti időszakban Kőrössyről írt cikkeit, tanulmányait foglalja magába, melyek a „Muzica”, a „Cronica Veche” folyóiratokban jelentek meg, valamint a művésszel, Bukarestben, 2006-2007-ben készült interjúkat. A kiadott Kőrössy zenei felvételek listája, a művész tevékenységére vonatkozó reprodukciók gazdagítják a könyv anyagát.

Kőrössy János, 1969-ben, kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Itthon a neve mesterségesen megteremtett vákuumtérbe került. Könnyen elfelejtették, hogy a modern dzsessz világába alkotó módon bevitte a hazai folklór elemeit is, gazdagítva az egyetemes dzsessz világát.

80 éves korában visszatér Bukarestbe, fellép különböző dzsessz-koncerteken.
A könyv Bevezető fejezetében a hazai dzsessz helyzetéről kaphatunk helyzetelemzést. A szerző feltárja azokat az okokat, melyek miatt a hivatalosságok a jazzt nem tekintették önálló műfajnak. A kommunista ideológia nem ismerte el. Inkább a tánczene, a könnyű zene elnevezést használták. A sajtó sem tudott megfelelő, hiteles prezentációt biztosítani. Nem volt külön rovata a dzsessz zenének. A külföldre távozottak alkotásait indexre tették. Amikor az enyhülési folyamat beállott, az érdeklődök, megismerhették a jazz sajátos világát.

A könyv első fejezetében megismerhettük Kőrössy János személyiségét, amit a zene világa kisgyermekkorától kísért végig. Kezdetben hegedülni tanult, majd rájön arra, hogy a zongora jobban érdekli. Naponta órák hosszat gyakorolt. Bukarestbe kerülve zongorakísérettel látja el a zenekart. A Monte Carlo lokálba lépett fel először a fővárosban. Felfedezi a rádió, mivel rendkívül gazdag repertoárja volt. Az Electrecord adja ki a lemezeket. Megalakítja a Jancsi Körössy Trio Együttest. Neve az európai zene világában egyre ismertebbé válik, mint aki rendkívül tehetséges zongorista. Hanglemez felvételeket készítenek a volt szocialista országokban, Magyarországon, Lengyelországban, Csehszlovákiában. Kőrössy az első jazz művész, aki a jazz nyelvezetét a népzenei elemekkel kapcsolja össze. Ma ethno jazz néven ismert. Free style műfajának, Romániában való meghonosítása, terjedése neki köszönhető. Őt tekintik a romániai jazz megteremtőjének. 1965-ben, Romániában kiadják a lemezfelvételeit. Azt akarta bizonyítani, hogy a hazai jazz-művész tökéletesen „beszéli” az amerikai jazz nyelvét- írja a szerző.

1968-ban, Németországban várja az amerikai letelepedési vízumot. 13 hónapi ott tartózkodása alatt az MPS lemezgyár két Kőrössy lemezfelvételt készített. Az „All The Things You Are”, Bye Bye Blackbird” és a „Stella By Starlight” zeneszámok igazolták a művész kivételes tehetségét a nyugati zenehallgatók előtt. Amint Alex Vasiliu hangsúlyozta a Stella By Starlight –al belépett a free jazz műfajának világába. Hivatkozik a művésznek a free jazz-el kapcsolatos véleményére. Körössy szerint a zenészeknek az élettel kapcsolatos elégedetlensége hatására születtek meg az improvizált számok, amelyeket free jazznek neveztek.

Egy bukaresti látogatás során az egyik neves amerikai jazz zenész elmondta, hogy mit jelent Amerika számára Kőrössy művészete. Nemcsak egy rendkívül tehetséges zongoristát kap, hanem olyan művészt is, aki megjeleníti alkotásaiban, zenéjében a nemzeti sajátosságokat. 1968-ban az Identification lemeze bizonyította, mit jelent számára a free jazz.

1969-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Atlantában telepedett le. 21 éven keresztül a legnevesebb zenekarokban játszott. A klasszikus zeneszerzők műveit átdolgozta dzsessz stílusban. A jazzt a népzenei elemekkel gazdagította. Ugyanakkor az európai zene és a jazz közti kapcsolatot is megteremtette.

Visszatérés Romániában

1993-ban tért vissza először Romániába. Részt vett a bukaresti, jászvásári, brassói jazz fesztiválokon. Kőrössy tanítvány, a kolozsvári származású, fiatal, tehetséges művész, Horvath Ramona, tanulni akart a mestertől. A klasszikus zenekultúrával rendelkezett. Kőrössy számára lehetőséget teremtett, hogy tovább fejlessze az európai művészet és a jazz közti kapcsolatára vonatkozó nézetét.
2006-ban a Román Atheneumban négy órás koncertet tartott. Kőrössy gyakran koncertezett Európában Horvath Ramonaval. Megszületett a Dor de Acasă CD, amelyből három klasszikus darabot Körössy jegyzett. 2009-ben elnyerte Az év legjobb jazzlemeze címet.

Jancy paradoxanai

A szerző érdekesen mutatja be Kőrössy sajátos véleményét, nézeteit. Már fiatalkorában kialakult egységes szemlélete a népzene és jazz nyelvezete közti kapcsolatról. Magáról azt mondta, hogy tudását önképzéssel szerezte.

Kőrössy- interjúk

A szerző érdeme, hogy a Kőrössyvel készített interjúkkal közvetlenebb, hitelesebb képet alakít ki a művészről. Az olvasó megismerheti, művésznek a jazz-el, a művészi technikával kapcsolatos véleményét. A művész szerint ez a műfaj a szegény zenészek szükségleteiből született. Nem volt pénzük, hogy vásároljanak élelmet. Az elégedetlenség eredményezte a dalt. A zenészek szerettek olyant játszani, ami ritmikus. Van egy egyszerű dal, amelyet ismerek. Ritmikuson játszom, melyhez hozzáadom a saját ütememet.

A művész több díjat, kitűntetést kapott.
2013. január 21.-én bekövetkezett halála után megkapta a Kolozsvár díszpolgára címet.

A szerzőről

Alex Vasiliu a „George Enescu” Konzervatóriumban végzett. Rádiónál, televíziónál dolgozott, jelenleg is a RTV Iasi adásának zenei szerkesztője. Számtalan zenei tanulmánya, cikke jelent meg. Több könyv szerzője. 1999-2008 közötti időszakban a „Richard Oschanitzky” Nemzetközi Jazz Fesztivál kezdeményezője, művészeti igazgatója volt.

1996-tól a „George Enescu” Művészeti Egyetem tanára.
A Jancy Körössy című könyvében árnyaltan mutatja be a jazz sajtosságait, a világhírű dzsessz- zongorista világát. Az európai szemlélete, a könyv olvasmányossága a zeneszeretők érdeklődését váltja ki.

Csomafáy Ferenc
erdon.r