„Mindannyian ugyanazt éljük meg” – A Bál a Savoybant rendezi Bozsik Yvette

 Fotók: Memlaur Imre

A darabról:

Egy évig tartó nászútjáról nizzai otthonába érkezik az egymást rajongásig szerető álompár, Henry és Madeleine. Idilljüket azonban megzavarja a férj előző szerelmének levele: a márki olyan váltót írt alá Tangolita brazil táncosnőnek, amely egy bármikor beváltható éjszakai együttlétről szól, és ezt a tartozást a temperamentumus művésznő most a Savoy Hotel nagyszabású bálján óhajtja behajtani. A feleség gyanút fog: álarcban, könnyűvérű hölgynek öltözve követi férjét, ahol ő is veszélyes kalandba sodródik egy ügyvédbojtárral. Madeleine amerikai barátnője, a jazzkarmester Daisy Parker és a soknejűségéről híres Musztafa Bey találkozása tetőzi a kavarodást, de a történet végére mindenki megtalálja a párját.

Bozsik Yvette ajánlója:

Nemrég köszöntöttük 81. születésnapján keresztapámat, Mozsonyi Albertet, aki évtizedeken át a szolnoki színház koreográfusa és balettmestere volt. Együtt idéztük fel, amikor én kicsi lányként gyönyörködve bámultam a Bál a Savoyban előadását, természetesen ennek is ő volt a koreográfusa. Meséltem neki, hogy most én fogom rendezni ezt az operettet Kaposvárott, és ő nagyon örült, és büszke volt rám.

Hároméves lehettem, amikor ezt láttam – és még mindig előttem van az a fényes, színes kavalkád, amire akkor ott rácsodálkoztam. Sokat ültem a próbákon, emlékszem, Falvay Klári játszotta Tangolitát… Mondhatjuk, egyik első igazi színházi élményem, és tulajdonképpen azóta is izgatnak a szerepcserés szituációk, álruhás történetek, egzotikus körülmények. Végülis ez egy commedia dell’arte operettbe csomagolva.

Az operett bizonyos értelemben meghatározta az életemet, hiszen a balettintézetből az Operett Színházba kerültem, 1988 és 1992 között ott táncoltam, és onnan szakadtam ki, hogy a magam útját járjam. Nem a műfajjal volt bajom, hanem a korabeli operettjátszás sokszor kiüresedett formáival. Én minden műfajt szeretek, de csak akkor, ha élő, játékos, személyes és sokszínű a megfogalmazás. Tulajdonképpen régóta vágyom arra, hogy operettet rendezzek.

Araszoltam, közelítettem, musicaleket, zenés játékokat rendeztem, köztük a János vitézt, a Kabarét, legutóbb a Chicagot – de operettet még nem. A kaposvári lesz az első, nagyon várom. Izgat a feladat: hogyan tudok úgy megfelelni a nézői elvárásoknak, hogy közben ne a sztereotíp kliséket kövessem, hanem izgalmas, érdekes, minőségi és személyes tudjak lenni.

Tudnunk kell, hogy ez egy úgynevezett „revüoperett”, aminek bizonyos követelményei vannak: gyönyörű zene (ez adott), színes, bizarr, groteszk, egzotikus látványvilág, imponáló tánctudás és frenetikus humor. Humor nélkül sem az életet, sem a színházat nem tudom elképzelni.

Fontos szerepet kell kapjon a nosztalgia is: végülis olyan világot látunk a színpadon, ami már nem létezik, legfeljebb csak az emlékek és a vágyak szintjén. Mindannyian ugyanazt éljük meg: menekülünk az elvadult hétköznapokból. Menekülünk a természetbe, a családba, a magányba – de menekülhetünk a színházba is. Én pedig visszamenekülhetek-visszatérhetek a gyerekkoromba, amikor az a hároméves kislány tágra nyitott szemmel bámulta a Bál a Savoybant.

Ábrahám Pál:
BÁL A SAVOYBAN
– operett 2 részben –

Írták: Alfred Grünwald és Fritz Löhner-Beda

Fordította: Heltai Jenő
Átdolgozta: Romhányi József
A „Kicsike vigyázzon” és a „My Golden Baby” című dalok szövegírója: Harmath Imre

Szereplők:

HENRY Hüse Csaba
MADELEINE Nyári Szilvia
DAISY Czene Zsófia
MUSZTAFA Sarkadi Kiss János
LA TANGOLITA Varga Zsuzsanna
CELESTINE, gátlásos fiatal hivatalnok Váncsa Gábor
POMEROL, főpincér Serf Egyed
ARCHIBALD, komornyik Gyuricza István
RENÉ Karalyos Gábor
MAURICE Lugosi György
LILI Kovács Zsuzsanna
POLETTE Tóth Molnár Ildikó
RIPORTER Kósa Béla
Továbbá: Horváth Zita, Fábián Zsolt

Táncosok:
Fehér Laura, Gulyás Anna, Rózsahegyi Orsolya, Somorjai Judit, Vetési Adrienn, Krizsán Dániel, Samu Kristóf, Szentesi Zoltán, Vida Gábor, Zambrzycki Ádám
Zenészek:
Simon Annamária, Sárközi Norbert, Ekkert Miklós / Major András, Rozina Gábor, Szabó László, Kaboldi András / Derzsi Zsolt, Barabás Edit, Ujláb Gábor, Kerek István, Streicher-Szabó Dóra Karola, Tátrai Anna, Pálma Ilona, Kocsis Dóra, Baksa Péter / Várfalvi-Fodor Éva

Dramaturg: Szabó-Székely Ármin
Zenei vezető-karmester: Faragó Béla
Korrepetitor: Barabás Edit – Ujláb Gábor
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Bozóki Mara
Súgó: Csordás Bernadett
ügyelő: Bors Gyula
Segédrendező: Szigethy Brigitta – Kovács Benjámin
Világításterv: Memlaur Imre
Rendező- és koreográfus asszisztens: Papp Csaba
Rendező – Koreográfus: Bozsik Yvette

Forrás: Csiky Gergely Színház, próbafotók: Balogh Viktoria Nara